A tanulmány - A kiskereskedelem részesedése a háztartások fogyasztásából 2017-ben - című fejezete a nyugati fiatal generációk által elindított trendváltozásról számol be.

Csökkenő részesedés

A fiatalok Instagram posztjait és közösségimédia-tevékenységét elnézve új paradigma látszik kibontakozni: a közösségi média követői immár nem lenyűgözhetők drága autókkal és órákkal, sokkal inkább „vevők” a megszokottól eltérő, modern életstílusokra. A státuszszimbólumok hatalma eltolódott egy egzotikus utazásokkal, egyedi eseményekkel és divatos éttermekkel fémjelzett irányba - és nem pusztán az élmények fontosak, de a „tálalás” is.

Az, hogy a fogyasztók érdeklődésének homlokterében egyre inkább a kikapcsolódás, azaz a rekreáció és a szolgáltatások állnak, hátrányosan érinti a kiskereskedelmet. E jelenség a felhalmozott vagyon általános növekedésével és azzal együtt, hogy az Amazon, valamint hasonló online kereskedők tovább fokozták a versenyt, egyfajta magyarázatot adhatnak a fogyasztói költések összességének részeként meghatározott bolti kiskereskedelmi költések évek óta tartó visszaesésére.

E hosszú távú trend alól kivételt jelentett a 2016. év, amikor is a korrigált számadatok a kiskereske¬delemben elköltött összegek relatív növekedését mutatják. Ezek a költések a háztartások minden más költésénél nagyobb arányban emelkedtek - például Franciaországban és Spanyolországban. Majd 2017-ben visszatértünk a megszokott trendhez, és Európa-szerte 30,5 százalékra esett vissza a háztartások bolti kiskereskedelemhez befolyt költéseinek részaránya.

A kiskereskedelem a háztar¬tások költéseiből a legki¬sebb részesedést a tehetős Luxemburgban (21,6%) és Svájcban (22,8%) mondhatta magáénak. A skála másik végén Horvátország (49,0%) és Magyarország (49,5%) áll, ahol nyugat-európai mércével mérve átlag alatti a vásárlóerő. Ezekben az országokban a jövedel¬meket nagyobb arányban kénytelen a lakosság az alapszükségletek fedezésére – így élelmiszervá¬sárlásra költeni.