Mediterrán növények és új technológiák: átalakuló magyar agrárium

A klímaváltozás Magyarországon is alapjaiban formálja át a mezőgazdaság feltételeit. A szárazabb és melegebb időjárás veszélyezteti a hagyományos kultúrákat, ugyanakkor új lehetőségeket nyit a mediterrán növények – például a füge, mandula vagy olíva – termesztésében.

2025-ben március kivételével minden hónap szárazabb volt az átlagnál. Június, amely hagyományosan az egyik legcsapadékosabb hónapunk, idén a legszárazabb és a második legmelegebb lett az 1901 óta vezetett mérések szerint. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály pusztított. Az egyre melegebb és szárazabb nyarak következtében a bükk- és tölgyesek fokozatosan háttérbe szorulnak, helyüket szárazságtűrő növényzet veszi át. Ez alapvetően megváltoztatja az erdei életközösségeket: az odúlakó madarak, köztük a cinegék és fakopáncsok élőhelyei beszűkülnek, a fán fészkelő fajok visszaszorulnak, miközben a száraz füves területekhez alkalmazkodott állat- és növényfajok terjednek.

Új kultúrák a magyar földeken

A változás azonban gazdasági szempontból nem csak veszteségeket jelent. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy olyan növények is sikeresen termelhetők már Magyarországon, amelyek korábban csak a Mediterráneumban voltak honosak. A Balaton környékén és az ország déli részein egyre több termelő foglalkozik sikeresen fügetermesztéssel, és már magyar olívaolajok is megjelentek a piacon. A sárgabarack, őszibarack és kajszi mellett egyre inkább helyet kapnak a mediterrán gyümölcsök is: a mandula, a gránátalma, sőt, néhány gazdálkodó még a banántermesztéssel is kísérletezik üvegházakban vagy különösen védett mikroklímájú területeken.

A klímaváltozásra tudatos válaszokat kell adni a mezőgazdaságnak. A talaj- és területhasználatban alapvető változtatásokra van szükség: a szántást egyre több esetben fel kellene váltani talajkímélő művelési módokkal, és a vízmegtartást szolgáló technológiákra kell áttérni. Az éves csapadékmennyiség eloszlása ugyanis jelentősen megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az intenzív csapadékhullás aránya, amikor rövid idő alatt esik le nagy mennyiségű csapadék. Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben fenntartható magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.

„Ha fenntartható agráriumról beszélünk, a talajhasználati rendszert az új klimatikus feltételekhez kell igazítani” – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.