Az ózon- és UV-alapú technológiák alkalmazásával akár nagyságrenddel csökkenthető a klórfelhasználás, miközben magas szintű mikrobiológiai biztonság tartható fenn – hívja fel a figyelmet a Xylem szakértője.

Klímaváltozás alatt nyomásban az ivóvízrendszerek

Az egyre gyakoribb árvizek, hőhullámok és az ezekkel együtt járó algásodás jelentősen megnehezítik az ivóvízbázisok védelmét. Árvíz idején felszíni szennyeződések kerülhetnek a víznyerő területekre, míg a felmelegedő vizekben gyorsabban szaporodnak a baktériumok. Ezek a hatások a vízkezelés legkritikusabb pontját, a fertőtlenítést terhelik, ami sok esetben a klóradagolás növeléséhez vezet.

Miért nélkülözhetetlen még mindig a klór?

A kezelt víz gyakran több kilométert tesz meg a fogyasztókig, miközben a csővezetékek belső falán baktériumrétegek, úgynevezett biofilmek alakulhatnak ki. Emiatt szükség van olyan fertőtlenítőszerre, amely a teljes hálózatban tartós védelmet biztosít.

„A klór azért kulcsfontosságú, mert nemcsak a vízkezelő telepen hat, hanem végigkíséri a vizet a fogyasztóig, és megakadályozza az újrafertőződést” – magyarázza Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

A klóros fertőtlenítés határai

Bár a klór hatékony és bevált megoldás, alkalmazása nem mentes a mellékhatásoktól. Reakcióba léphet a vízben jelen lévő szerves anyagokkal, kellemetlen szag- és ízanyagokat, illetve egészségügyi szempontból érzékeny melléktermékeket hozva létre. Minél összetettebb a nyersvíz minősége, annál nehezebb optimális egyensúlyt találni a hatékonyság és a mellékhatások minimalizálása között.

Ózon és UV: kevesebb vegyszer, nagyobb kontroll

A modern vízkezelés egyik iránya a vegyszermentes vagy vegyszerkímélő technológiák alkalmazása. Az ózon rendkívül erős oxidálószer, amely hatékonyan pusztítja a mikroorganizmusokat, lebontja a szerves szennyezőket, és javítja a víz esztétikai minőségét. Gyors reakciója miatt nem hagy hátra tartós melléktermékeket.

Az UV-fény ezzel szemben a mikroorganizmusok DNS-ét károsítja, szaporodásképtelenné téve azokat, anélkül hogy bármilyen idegen anyagot juttatna a vízbe. Magyarországon több vízmű – köztük a fővárosi rendszer – már alkalmazza mindkét technológiát.

Akár nagyságrenddel kevesebb klór

„Az ózon és az UV alkalmazásával az elsődleges fertőtlenítés a telepen történik, így a hálózatban már elegendő alacsony dózisú klórt használni” – mondja Gampel Tamás. Hozzáteszi: megfelelő kombinációval akár egy teljes nagyságrenddel csökkenthető a klórfelhasználás, miközben a mikrobiológiai biztonság megmarad.

Mi fékezi az elterjedést?

Az ózon- és UV-technológia az élelmiszer- és gyógyszeriparban régóta bevett megoldás, a víziközmű-szektorban azonban lassabban terjed. Ennek oka elsősorban a beruházási költség és az üzemeltetés energiaigénye, valamint az UV-lámpák időszakos cseréjének szükségessége.

„A hosszú távú társadalmi és egészségügyi előnyök nem mindig jelennek meg közvetlenül a vízművek költségvetésében, miközben a beruházás terheit nekik kell viselniük” – hangsúlyozza a szakértő. A jövő ugyanakkor egyre inkább a kombinált, vegyszerfelhasználást csökkentő megoldások felé mutat.