Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági nagytermelő szerint, akik a tervezetet kiötlötték, szemmel láthatóan nem számoltak azzal, hogy az átlagosan alacsony hatékonyságú magyar mezőgazdaság versenyképességét egy ilyen új adónem bevezetése még tovább gyengítené. „Általános földadót természetesen be lehetne vezetni, de akkor tényleg érdekes helyzet alakulhatna ki, ahogy az állam önmagát is megadóztatná” – mondta az agrárszakember a lapnak.

Raskó György úgy vélekedett, ha a birtok nagysága alapján működne a progresszív adózás, azt könnyen kijátszhatnák az érintettek, de akár valóságosan is tovább töredezne a hazai birtokrendszer. Szerinte a földadó lejjebb nyomná a végre emelkedő termőföldárakat. „Jelenleg a termőföld hozadéka az országos átlagot figyelembe véve évente alig 4-5 százalék, miközben jelentős kockázattal is számolni kell" mondta, hozzátéve: bármilyen banki lekötés is hoz legalább ennyi hozamot.

Ma még a földtulajdonos mondhatja, ha kevés is a birtok hozadéka, az emelkedő földárak mellett a termőföld eladásával mégiscsak nyereséghez juthat. Ám ha a földalapú támogatás is csökken majd, és marad az alacsony hozam, ráadásul még 27 százalékos áfát is kell fizetni az adásvétel után, az a földárak csökkenését idézheti elő – mondta a Népszavának az agrárszakember.