Évek óta tartó tendencia, hogy fenntarthatósági szempontból egyre nagyobb figyelmet kapnak a termékcsomagolások. Nem meglepő módon a környezetkímélő megoldások alkalmazása ma már alapkövetelmény a csomagolóanyag-gyártók számára, de a termékgyártók és kereskedők is kiemelten odafigyelnek arra, mibe kerül a termékük. Az az eltökélt szándék, hogy minél hamarabb érezhető eredmények is szülessenek ezen a téren, újabb és újabb jogszabályi szigorítások és intézkedések formájában is testet ölt. Idén az EU-irányelvek kötelező átültetésének eredményeként bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét, 2024-ben pedig elindul a kötelező visszaváltási rendszer intézménye is. Az elképzelésekről Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára tájékoztat. 

A magyar csomagolóipar termelési értéke 2021-ben meghaladta a 900 milliárd forintot, ami közel 1,5 millió tonna kibocsátott mennyiséget takart, tudtuk meg Nagy Miklóstól, a CSAOSZ főtitkárától. 

A magyar piacon más fejlett országok csomagolóiparához hasonlóan a papír és a műanyag a két vezető csomagolóanyag-fajta. 

Mivel a csomagolóipar nem önálló ágazat, a különböző szakterületek, például papír- vagy műanyag-feldolgozó ipar stb. csomagolástechnikával foglalkozó társaságainak gyűjtőfogalma, nehezen meghatározható, hogy pontosan hány gazdálkodó cég működik ezen a területen, így az e szektorban foglalkoztatottak száma is nehezen kimutatható. Az azonban elmondható, hogy a hazai csomagolóipart egyaránt jellemzik a multinacionális, külföldi tulajdonú társaságok mellett a hazai magántulajdonú vállalkozások is, amelyeknek a piac más szereplői mellett hamarosan újabb követelményeknek kell megfelelniük. 

Ma már egyre inkább nem történhet csomagolástervezés fenntarthatósági szemlélet nélkül 

A csomagolásokra vonatkozó uniós irányelvekkel az elmúlt időszakban nagyon komoly szigorításokat vezettek be, nemcsak növelték a csomagolási hulladékok kötelező hasznosítási arányszámait, hanem például az egyszer használatos műanyagok esetében tiltásokat, illetve korlátozásokat vezettek be, és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező műanyagok újrahasznosított anyagtartalmát szabályozó rendelet is változott. A fenntarthatósági szemléletű csomagolástervezés alapvető követelménnyé vált, ami azt jelenti, hogy nem elegendő a maximális áruvédelem, a minimális környezetterhelésre és a maximális alapanyagkénti újrahasználatra kell koncentrálni, vázolta a helyzetet a főtitkár.

Mint ahogy a Store Insidernek elmondta, a hasznosíthatóság követelményének tudható be az „egyanyagú” csomagolási megoldások terjedése, ami kevesebb anyagféleséget, ezáltal egyszerűbb hasznosíthatóságot eredményez.

Az új szemléleten túl a csomagolóiparnak az alapanyagok folyamatos drágulásával, esetenként hiányával is szembe kellett néznie, már 2021-ben is. Ez a sokszor súlyos probléma jelentős részben a rendszerében nem teljesen átgondolt műanyagellenes európai politikának tudható be, fejtette ki véleményét Nagy Miklós. 2022-ben a háború miatt leálló áruszállítások következtében eszmélhettünk rá, mondta, hogy Kelet-Európa milyen jelentős alapanyag-, illetve csomagolószer-beszállító potenciállal rendelkezik, például a hazai üvegpalack-ellátás körülbelül 30%-a orosz, ukrán piacokról érkezett korábban, de a fém (acéllemez), illetve faanyagok is ide sorolhatók. 

Jön a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere 

A csomagolószer-piacot befolyásoló intézkedéseknek azonban koránt sincs vége. A jogszabályi változásokból eredően 2023-ban jelentős változások lépnek hatályba. Elsőként a hazai hulladékgazdálkodás teljes körű átszervezése keretében mind a lakossági, mind az ipari/kereskedelmi hulladékokat koncessziós formában kezelik majd.

A csomagolószerekre (is) vonatkozó környezetvédelmi termékdíjas szabályozás átalakul, lényegében a fogyasztói szokásokat befolyásoló jogszabállyá változik, ami azt jelenti, hogy a jogalkotó a környezetvédelmi céljait a díjtételek alakításával kívánja elérni.

Az EU-irányelvek kötelező átültetésének eredményeként a környezetvédelmi termékdíj mellé belép egy új rendelkezés, ez pedig a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, angol rövidítéséből EPR rendszer. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak nemcsak a termékéért, hanem a terméke (beleértve a csomagolását is) hulladékká válása után is pénzügyi vagy pénzügyi és szervezési kötelezettséget kell vállalnia. Ennek rendszerét már a koncesszor, illetve a koncessziótársaság fogja üzemeltetni.

Az EPR rendszer – más termékáramok mellett – a csomagolásokra (a termékdíjtól különbözően!) fog vonatkozni, de ide kell még érteni a „SUP” – egyszer használatos műanyag termékek – irányelvében meghatározott termékeket (például ételtartó dobozok) is.

A két jogszabály szerinti kötelezettség azt is jelenti, hogy az adminisztrációs kötelezettségeket (például bevallások) és a befizetéseket kétfelé kell majd teljesíteni. A tervezett bevezetési határideje 2023. július 1.

Kötelező visszaváltás: az italoknál debütál 

Az élelmiszeriparra, ezen belül is az italiparra még további teher is hárul 2024. január 1-jei indulással, a kötelező visszaváltási rendszer. A szabályozás hatálya – nem részletekbe menve – a tejtermékeken kívül valamennyi közvetlen fogyasztásra alkalmas italtermék műanyag, fém-, illetve üvegpalackos csomagolására vonatkozik majd. A tervek szerint 50 Ft/db visszaváltási díjat kell majd a gyártónak a forgalomba hozatalkor felszámítania, amit a kereskedelem a fogyasztó felé továbbszámláz, és amit ő beváltáskor vissza is kap.

A rendszer egyszerűnek hangzik, működtetése, adminisztrációja – ami ugyancsak a koncesszor, koncessziótársaság feladata lesz – azonban rendkívül bonyolult.

A tervek szerint amennyiben a kötelező visszaváltási rendszer sikeresnek bizonyul, úgy a jogalkotó újabb anyag-, illetve termékcsoportokra is ki kívánja azt terjeszteni, előbb az italos kartondobozokra, később pedig a használt étolajra, tudtuk meg a főtitkártól.

Az uniós szintű jogszabályok szigorodása azonban nem állt, áll meg. A csomagolási és csomagolásihulladék-irányelv a tervek szerint a jövőben rendeleti formát kap, ami egységes európai szintű szabályozást takar majd, eltérő tagországi szabályozás nélkül.

Megjelent a Store Insider 2022. decemberi számában
A borítókép forrása: Adobe Stock