Az EB azt írja, hogy Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra magas és erősen progresszív adókulcsok vonatkoznak, melyek alapja az árbevétel. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő, hasonló méretű hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel az árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják.
Idén tavasszal a SPAR az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót. A meghozott új szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal. A SPAR mögé beállt az osztrák kormány is.
Az árstopot is kifogásolták, amivel a termékek egy részét olcsóbban kellett eladniuk, mint amennyiért beszerezték azokat.
A 2010 után bevezetett kiskereskedelmi különadó miatt 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Ebből viszont nem lett uniós per és az ügyet 2014-ben lezárták.
hvg.hu
