2015 májusában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel 23 hónapja folyamatosan és kiegyensúlyozottan erősödik az ágazat. A forgalom növekedése a vasárnapi pihenőnap bevezetését követően is folytatódott, amit a KSH legfrissebb jelentése mellett az online-pénztárgépadatok is alátámasztanak.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma 746 milliárd forint volt idén májusban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal költöttek többet, mint tavaly ilyenkor. Hazánk az Európai Unió 28 tagállama közül a negyedik legjobb eredményt érte el májusban. Az Eurostat adatai alapján a növekedés mértéke jóval meghaladja az uniós átlagot.
Az év első öt hónapját tekintve a forgalom nagysága – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,3%-kal nőtt. Növekedtek az eladások a használtcikk- (15%), a textil-, ruházati és lábbeli-, illetve a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (egyaránt 13%), az iparcikk jellegű vegyes- (6,5%), a bútor-, műszakicikk- (4%), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (3,8%). A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 42%-kal emelkedett, ezzel folytatódott az évek óta tartó bővülés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a lakossági fogyasztás érdemi bővülésével számol az év hátra lévő hónapjaiban is. Ebben fontos szerepet játszik egyebek mellett a foglalkoztatottak számának rekordmértékű növekedése, a reálbérek emelkedése, a banki elszámoltatás következtében a lakosságnál maradó többletjövedelem, illetve az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása is. A kiskereskedelmi forgalmi adatok megerősítik, hogy a háztartások vásárlási kedve visszatért, a családok pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.
Glattfelder: Európában az egyik leggyorsabb ütemű bővülést mutatja a magyar kiskereskedelem
Európában az egyik leggyorsabb ütemű bővülést mutatta a magyar kiskereskedelmi forgalom májusban – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára csütörtökön a KSH adatait értékelve az M1 aktuális csatornán. Kiemelte: az embereknek több pénzük van, többet költenek, ez gazdasági növekedést eredményez.
Tavaly májushoz képest az idén májusban a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma bővült – tette hozzá. Megjegyezte: vannak uniós tagállamok, ahol a kiskereskedelmi forgalom csökken.
Glattfelder Béla kifejtette: a naptárhatástól megtisztított 5,4 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedés azt mutatja, hogy Magyarország Európában kiemelkedően teljesít, ezzel a mutatóval az Európai Unióban a negyedik legjobb adatot érte el, messze meghaladva az uniós átlagot.
Fontosnak nevezte az államtitkár, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése önmagában is munkahelyet teremt, az idén májusban mintegy 3200-zal többen dolgoznak a szektorban, mint egy évvel ezelőtt. Rámutatott arra: a részmunkaidőkben foglalkoztatottak száma csökken, míg a teljes munkaidőben dolgozóké növekedett.
Az államtitkár szerint a kiskereskedelemben is megfigyelhető, hogy egyre inkább munkaerő-hiány mutatkozik, 3100 főt meghaladó üres állás.
Glattfelder Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy a legnagyobb mértékű bővülés az online kereskedelemben történt, az idén májusban 45 százalékkal emelkedett az internetes értékesítés az előző év azonos időszakához képest. Úgy vélte, hogy az online kereskedelem bővülése világjelenség, és az Európai Unió valamennyi tagállamában növekszik ez a modern kereskedelmi forma.
A fogyasztók sok esetben felismerik, hogy olcsóbban lehet online vásárolni, mert kevesebb kiskereskedelmi költség, árrés rakódik rá, mint a hagyományos csatornákon, ezért az online kereskedelem megállíthatatlanul bővül – tette hozzá.
Szerinte az online kereskedelem bővüléséhez olyan szabályozási, jogi környezet szükséges, amely a fogyasztók számára biztonságot nyújt.
