Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint 2026-ban is lehetőségük lesz a mezőgazdasági termelőknek csatlakozni a krízisbiztosítási rendszerhez: a jelentkezési időszak február 1. és február 28. között nyílik meg. A konstrukció célja, hogy a gazdálkodók jövedelemingadozását mérsékelje a szélsőséges időjárási jelenségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci zavarok idején.
A termelői kockázatok mérséklése érdekében megéri csatlakozni az uniós szinten egyedülálló mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, melyre idén is február 1. és február 28. között van lehetőségük a gazdálkodóknak – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.
A minisztérium emlékeztet: a 2025-ös gazdálkodási évben több ágazat is jelentős terhelés alá került. Az állattenyésztést járványügyi védekezések többletköltségei sújtották, a gyümölcs- és szőlőtermesztők súlyos fagykárokat szenvedtek el, míg a szántóföldi növénytermesztésben több térségben aszály okozott komoly veszteségeket. Ezek a hatások számos esetben piaci működési zavarokat is eredményeztek.
Az Agrárminisztérium hangsúlyozza: a krízisbiztosítási rendszer a hagyományos mezőgazdasági biztosítások és a kárenyhítési eszközök mellett kiegészítő védelmet nyújt. A 2021 óta működő konstrukció nemcsak időjárási kockázatokra terjed ki, hanem a termelési költségek növekedésére, az árak visszaesésére vagy akár piacvesztésre is reagálni képes.
A rendszerhez való csatlakozás hároméves elköteleződéssel jár, ugyanakkor az aktív tagsággal rendelkező gazdák az agrár-kárenyhítési eljárásban azonos jogosultságokkal rendelkeznek, mint a díjrendezett biztosítással bíró termelők. A tagsághoz évente mérsékelt hozzájárulást kell fizetni a Krízisbiztosítási Alapba, miközben az adminisztráció az elmúlt időszakban jelentősen egyszerűsödött.
A minisztériumi közlés szerint a rendszer egyik előnye a gyorsabb kifizetés és a magas kompenzációs arány: a korábbi évek tapasztalatai alapján az igazolt jövedelemkiesés akár 70 százalékát is képes volt ellensúlyozni. Az Agrárminisztérium szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások stabilabban és kiszámíthatóbban működjenek a növekvő kockázati környezetben.
