12 hónap alatt az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 12,6, a büféáruké 10,9, a friss hazai- és déligyümölcsé 10,3, a jégkrémé és a házon kívüli étkezésé 8,1-8,1 százalékkal.
A termékcsoporton belül a margarin ára 32,3, a húskonzervé 26,9, a vaj, vajkrémé 19,8, a burgonyáé 19,7, a sertészsiradéké 19,5, a tejtermékeké (sajt nélkül) 18,8, a tejé 17,0, míg a liszté 14,9 százalékkal csökkent.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal.
A szolgáltatások 4,2 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 18,0, a belföldi üdülés 10,2, a testápolási szolgáltatás 8,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,2, míg a sport, múzeumi belépők 8,1 százalékkal.
A jelentés szerint a háztartási energiáért 4,2, ezen belül a vezetékes gázért 10,8, az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,6, a motorkerékpárok 6,6, a szobabútorok és a használt személygépkocsik 5,0-5,0 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak, az üzemanyagok ára 11,1 százalékkal mérséklődött – jelentette a KSH.
Januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnáltak), ezen belül a friss zöldség 4,0, az étolaj 2,2, a párizsi, kolbász és a jégkrém 1,6-1,6, a tartósított gyümölcs 1,2 százalékkal többe, a sertéshús 3,3, a baromfihús 2,5, a csokoládé, kakaó 1,8, a tojás 1,5, a vaj, vajkrém 1,3, a tej 1,2 százalékkal kevesebbe került, mint egy hónappal azelőtt.
A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 1,5 százalékkal.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 1,7 százalékkal többe, a teherszállítás 4,2 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a távfűtésért 15,7 százalékkal.
Az üzemanyagok ára 0,6 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,8 százalékkal kevesebbe kerültek – közölte a KSH.
OKSZ: a kormány túllőtt a célon
A friss adatra reagálva az Országos Kereskedelmi Szövetség rámutatott, hogy a februári infláció a jegybanki célsáv (2-4 százalék) alsó széle alá süllyedt, a kiskereskedelmi élelmiszer árindex pedig negatív.
Ezzel végképp beigazolódott, hogy az árrésstop hosszú fenntartásával a kormány túllőtt a célon, az intézkedést legkésőbb novemberben ki kellett volna vezetni a rendszerből, hiszen minden egyéb hatása káros a fogyasztókra nézve.
– áll az OKSZ közleményében.
A szervezet hangsúlyozta, hogy az árrésstop eleve nem volt alkalmas az élelmiszerárak kordában tartására, mert a valódi probléma ugyanis nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer termelők és beszállítók felől érkező költség alapú árnyomás.
Mint írják az árrésstop miatt a kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására, emiatt a szektor torzított árszerkezettel, és a rendszerbe beépített rugalmatlansággal néz szembe az előtte tornyosuló kihívásokkal, például a tej- és tejtermék lánc feszültségeivel, vagy a készülődő energiaválsággal.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
