Az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt  12,3%-ra lassult az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése miatt 9,9%-kal nőtt az import euróértéke. 

Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 204 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 358 millió euró deficithez képest, így az első javulást mutatja 2021. áprilisa óta. Tavaly összességében 19,3%-kal nőtt az export, míg 28%-kal az import euróértéke, ennek megfelelően 9916 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8293 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 1981 millió euró többlettel szemben. 
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. 

Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9,606 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tizenegy hónapban, ami meghaladta az egyenleg első tizenegyhavi 10,120 milliárd eurós romlását, azaz a cserearányok romlása nélkül javulhatott volna az egyenleg. 

A visszaeső export egy részét más piacokra lehet irányítani 

Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a magyar külpiacokon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.  

Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év elejétől szignifikánsan javulhatnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül alakulnának az év során, a külkereskedelmi egyenleg akár 7-8 milliárd euróval is javulhatna.