Az emberek azt gondolták, a virtuális közösségek, az okostelefonok megjelenése jó szórakozás lesz, de ez kőkemény hatással van a boltokra és a kereskedelemre – összegezte bevezető előadásában a Laurel tulajdonos ügyvezetője. Bessenyei István kiemelte, ezek a változások beleivódnak az emberek hétköznapi életébe, amelyeket a bolti kereskedelem sem hagyhat figyelmen kívül, sőt, ki kell tudnia használnia.
A változásokra változtatással reagálnak a kereskedők, 
idén a Coop átadta az ezredik, egységes informatikai rendszerbe kapcsolt üzletét, a CBA-nál 85 bolt rendszerét sikerült korszerűsíteni, megújult a SuperShop, amely immár kétmillió kártyahasználót szolgál ki, és elindult az EDI alapú papírmentes adatcsere a kereskedelmi partnerek között. Jövőre már a kereskedelmi rendszerek is a felhőbe mennek, tehát készülnek az első felhő alapú szoftverek az ágazat számára is. Bessenyei hangsúlyozta, a Laurel évente százezer szoftverfejlesztői órát fordít az új megoldások kidolgozására.
Bessenyei István bejelentette, hogy a cégcsoport ezentúl Laurel Holding néven működik tovább, az ügyvezetés Szabó Ervin, a stratégia Juhász Attila feladata lesz.
Dr. Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter előadása
A kereskedelem makrogazdasága
„Előadásomhoz gyászjelentést kellene kivetíteni, de legalább is rosszul van a beteg” – kezdte előadását Dr. Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter. Véleménye szerint Európát és Magyarországot leginkább a bizonytalanság válsága sújtja.
Nemcsak gazdasági, bizalmi válság is van Európában – hangoztatta a volt pénzügyminiszter. Dr. Kupa Mihály szerint az euró körül csak a szerencsétlenkedés megy, így egyre drágább lesz a megoldás, míg Amerika kimászik a válságból, Ázsia és Dél-Amerika pedig jön fölfelé.
Ország lebegtetett leértékelése a 310 forint körüli euró árfolyam − ami elég veszélyes folyamat kezdete − távol tartja a befektetőket. A hazai megszorítás 700 milliárd forintról indult, most már 1400 milliárdnál tartunk – és még nem látható a vége. Az adók 7 százalékkal növekednek jövőre, 1,5-2 százalékkal nő az adócentralizáció, így nem nő a versenyképesség, marad a 8 százalékpontos különbség pl. a szlovákok javára.
Pozitív becslések szerint 0,5, negatív szerint –1 százalék körül növekszik a gazdaság 2012-ben, de sokak még rosszabb lesz a helyzet. A reálkeresetek 2,5 százalékkal csökkennek, a vásárlóerő a hiteltörlesztések miatt is csökken, 5 százalék körül lesz az infláció, emiatt a fogyasztás visszaesik. Ráadásul jövőre elvileg kifutnak az uniós támogatások, de − remélik −, szemben az idei csökkenéssel 0-2% körül lesz a befektetés növekedése.
Magyarországnak 80 milliárd az adóssága, a görögöknek − miután a felét elengedték − 100 milliárd. Ez még mindig finanszírozható, ha nem jön leminősítés, de a CDS felár miatt drága lesz.
A foglalkoztatási rátát a közmunkaprogram növeli, de a vállalkozói szférában nem lesz fejlődés. Ha ilyen magas lesz az infláció és ennyire rossz az árfolyam, akkor az MNB-nek kamatot kell emelnie, emiatt megdrágul a hitelfelvétel, amit a bankok vesztesége csak fokoz. Sikeres a vállalati kötvénykibocsátás, ami jó megoldás, ez az egyik útja a vállalati forrásszerzésnek – fejtegette Dr. Kupa Mihály.
Kupa pozitívumként az export-import növekedését és a turizmus fellendülését említette. A nem euró országok közül Magyarország gazdasága a legkitettebb az Uniónak, ezért fontos, hogy más piacokon kiegyenlítsük az unió kiesését. Jó, hogy a legkomplexebb gazdaságok között Magyarország 160 országból a 20. körüli pozíciót kapta, és a potenciálja is nagyon jó. Az A fejlett országok között van és lesz – a kreativitásnak és az innovációs lehetőségeknek köszönhetően. A modern technológiában is óriási lehetőségei vannak az országnak, a virtuális felhő és mobilitási megoldásokban lehet a kilábalás egyik kulcsa.
