Braunmüller Lajos
Becsült olvasási idő: 1 perc
Leáldozhat a cukorrépa-termesztésnek

Három év sincs már hátra az uniós cukorkvóta megszűnéséig, ám a jelek szerint sem addig, sem azután nem várható a cukorrépa-termesztés érdemi bővülése, vagy új cukorgyár indulása Magyarországon – írja cikkében a Világgazdaság Online. A mára alig jövedelmező cukorrépa helyett az iparban használt izoglükóz gyártása bővülhet. Ehhez kukorica kell, abból pedig van bőven az országban.

Kevesebb mint három év múlva megszűnik az EU cukorpiaci kvótaszabályozása, a rendszer kivezetésére 2017 októberében kerül sor. A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, és elméletileg nem lenne akadálya annak sem, hogy új cukorgyárak induljanak be. A gyakorlatban azonban nem várható mindez, legalábbis a répacukor esetében biztosan nem, annak ugyanis egyre kevésbé jövedelmező a termesztése.

Magyarországon egy kilogramm cukorrépát sem termelne senki, ha nem lenne a termeléshez kötött támogatás – fogalmazott a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász kifejtette: az uniós eredetű, de magyar hatáskörben elosztható támogatás hektáronként 160 ezer forint, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy nyereséget lehessen elérni a cukorrépa termesztésén. „A hazai cukorfeldolgozás csak 27 euró körüli összeget tud fizetni egy tonna tisztított cukorrépáért, itthoni körülmények között azonban az önköltség legalább 30 euróra jön ki. A magyar átlagtermés általában 50 tonna körül van hektáronként, ez jó években és ügyesebb gazdaságokban 60 tonna is lehet” – mondta el Raskó.

A Világgazdaság cikke ezen a linken olvasható tovább.