A hazai élelmiszeripar permanens hanyatlásának bemutatásával kezdte előadását és nyitotta meg a 15. Szakma Napja rendezvényt Raskó György, agrárközgazdász.  Prezentációjában hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar az utóbbi 7 év alatt 700 milliárd forintos hazai piacvesztést könyvelhetett el. A termelés a rendszerváltás óta 37%-kal, hazai termékek aránya 71%-ra csökkent 2012-ben, 2013 első negyedévében újabb jelentős csökkenés mérhető, miközben a 250 főnél többet foglalkoztató közép- és nagyvállalkozások száma már 60 alá esett.

Az élelmiszeripart sújtó extra terhek mint az agrárkamarai tagdíj, felügyeleti díj, környezetvédelmi termékdíj 50 milliárd forint pluszkiadást jelentett az ágazatnak - folytatta a problémagócok sorolását a szakember. Az egyik legnagyobb gondként azt fogalmazta meg, hogy nincs gazdája a professzionális élelmiszeriparnak, a kézműves magyar élelmiszerek támogatása jó cél, ugyanakkor látható a felmérésekből, hogy mindössze a magyar fogyasztók 5%-a választja ezeket a termékeket, és a többség inkább az olcsóbb import mellett dönt. Raskó javasolta, hogy legyenek elérhető uniós fejlesztési támogatási programok, töröljék vagy csökkentsék az ágazatot terhelő különadókat, és mivel sem a magyar vállalkozók, sem az állam nem tudja rendbe tenni az ágazatot, ezért vonjanak be külföldi befektetőket. Pozitív példaként állította előtérbe a lengyel élelmiszeripart, ahol az ágazat reneszánszát éli: a 10 legfontosabb élelmiszerből csak egynek csökkent a termelése, míg Magyarországon tízből tíznek. 

Farkas Monika (Nielsen),  a fogyasztói bizalmi index alakulásának rövid összefoglalójával kezdte előadását. Kiderült: a magyar fogyasztók bizalma a legalacsonyabb Európában. A magyaroknál stabilan alacsony a vásárlási hajlandóság, annak ellenére, hogy a megkérdezettek jelentős része mondta azt, hogy jobb anyagi helyzetben van; ebből arra következtethetünk, hogy nem elsősorban vásárlásra költik a pénzüket, hanem igyekszenek félretenni. Ha 2006 és 2013 között vizsgáljuk az FMCG piacot, azt látjuk, hogy a mennyiségi forgalom 7%-ot csökkent, ami mindenképpen elszomorító. Ennek oka az lehet, hogy míg 2006-ban a bérek 8%-kal nőttek, az árak pedig 4%-kal, 2012-ben a bérek csak 2%-kal nőttek, az árak viszont 6%-kal. Farkas Mónika hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar fogyasztók nagyon ártudatosak, a megkérdezett fogyasztók 43 százaléka mondta azt, hogy a legtöbb termék árával tisztában van, valamint 72% váltott olcsóbb élelmiszerre.

Gyaraky Zoltán (VM), Raskó György keringőre való felkérését elfogadta, s tömören reagálva úgy fogalmazott, hogy a felvetésekkel és a kérdésekkel egyetért, míg a következtetésekkel kevésbé, a javaslatokon pedig érdemes elgondolkozni. Ezután a Magyar Termék jelölés szeptember elsejével bekövetkező változásairól beszélt. Hangsúlyozta: a termékek jelölésénél jelentős mértékben kell javítani az olvashatóságon is. A minimális betűméret 1,2 mm, de a betűszín, betűvastagság is beletartozik a szabályozásba. A fontosabb új szabályok között szerepel, hogy a növényolajoknál fajtajelöléssel kell kiegészíteni az összetevők listáját, a friss húsoknál meg kell jelölni a származási helyet, a fagyasztott termékeknél pedig a fagyasztás időpontját is fel kell tüntetni. "Lehet, hogy meztelen a király"- fogalmazott Gyaraky, arra vonatkozólag, hogy a szeptemberi szabályozás után már elképzelhető, hogy több olyan terméken sem fog szerepelni a magyar termék kitétel, amely eddig ezt magabiztosan hirdette magáról.

"Esőisten siratja a magyar édességgyártókat"

Sánta Sándor (Édességgyártók Szövetsége) a népegészségügyi termékadó édesiparra gyakorolt hatásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy teljes káoszban van az édesipar, mivel jelentős adóterhek sújtják a cégeket, főleg ahhoz képest, hogy csokoládéból pl. évente mindössze 2,6 kg-t fogyasztunk (per fő, naponta egy kocka egy táblás csokoládéból) így napi kalória-bevitelünknek mindössze 5-6%-át teszik ki az édességek, ezért nem a neta miatt lettek egészségtudatosabb édességfogyasztók az emberek. Az édesség ugyan elsősorban élvezeti termék, így általában nehezen tartjuk összefüggésbe hozhatónak az egészséges életmóddal, de választhatunk minőségi csokoládét, magas kakaótartalommal (az más kérdés, hogy a neta által nem sújtott étcsokoládét az üzletláncok sem árulják olcsóbban).

17 évnyi takarónk van

A délutáni blokkot - a környezetvédelmi világnap égisze alatt - a fenntarthatóságnak szenteltük. dr. Gyulai Iván, ökológus megdöbbentő adatokat közölt a Föld erőforrásainak kizsákmányolásáról s tudatosította, hogy a fenntarthatóság nem lehet egyenlő a gazdasági növekedéssel. A fenntarthatóság azt jelenti, addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér, de ez alól a takaró alól már rég kilóg mindenünk. "A baj az, hogy a fenntarthatósági törekvésekkel megspórolt anyagi és természetbeni javak a további profitszerzésre és gazdasági növekedésre fordítódnak" - mondta, ám az igen közeli ökokatasztrófa miatti aggódó kérdésekre azt válaszolta, hogy hisz az emberekben, a tudatosságukban, illetve abban, hogy a világ termelésének 2%-át birtokló 497 multimilliárdos embernek is az lesz előbb-utóbb az érdeke, hogy gondolkodásmódot váltson.

A beszámolót pénteken folytatjuk! :)

A galéria megtekintéséhez kattintson a fotóra!

Csáder Nikolett
Simon Izabella

Fotó: Berecz Tibor