Az utóbbi néhány évben jócskán megszaporodtak a CBA vezetőségéhez köthető vállalkozásokban a külföldi, elsősorban Svájcban bejegyzett cégek, A legtöbb ilyen, az üzletlánc körül feltűnt külföldi cég egy kaptafára létrehozottnak tűnik: ugyanabból a körből kerülnek ki a külföldi ügyvezetők, és az itteni kézbesítési megbízott is ugyanaz a személy, a CBA jogásza, Mikus Imre érdi ügyvéd, írja a Népszabadság, megjegyezve: az üzletlánc tulajdonosi szerkezete igen tagolt, több ezer bolt több száz tulajdonos kezében van.

A CBA-környékén feltűnt első ilyen cég a 2003-ban 100 000 svájci franknyi tőkével létrehozott Lavrin Investment AG, amely 2008-ban minősített többségi befolyást szerzett a Lázár fivérek, a CBA-elnökhelyettes Lázár Vilmos és fivére, Zoltán családi cégében, az abban az évben alapított Lázár-üzlet Kft.-ben. Hasonló időbeni egybeesés figyelhető meg a 2005 áprilisában létrehozott Resdan Investnél (Breier László érdekeltségénél), amelynek az alapítással egy időben lett résztulajdona a Svájcban 2004-ben bejegyzett Resdan Holding AG., a CBA vezetőségéhez tartozó Krupp József cégénél, a 2005-ben létrehozott Kiron Investnél (abban a megalakulással egy időben résztulajdont kapott a 2004-ben gründolt Kiron AG), vagy a 2005-ben alapított B-26 Kft.-nél, ahol a Tamrex AG váltotta Gyelán Zsoltot a tulajdonosi poszton 2009-ben.

A zömében 2004–2005-ben alapított cégek java két ügyvezető igazgató alá tartozik: a társaságok egy részét a Zug kantonbeli Angelo Cocca, másokat a zollikoni Michael Reiss irányítja. Mindkét üzletember a Geneva Group Internationalhez (GGI) kötődik, ez a világ egyik legnagyobb multidiszciplináris, független ügyvédi irodákat, könyvvizsgálókat, adó- és menedzsment-tanácsadókat tömörítő szakmai szervezete, írja a lap.

A Népszabadság azt írja: érdeklődükre „a CBA-nál nem kommentálták, mi a szerepük a 2005 óta elszaporodott svájci és egyéb külföldi cégeknek, s kik állnak ezen vállalkozások mögött. Az üzletláncnál csak annyit mondtak, hogy a CBA továbbra is száz százalékban magyar tulajdonú vállalkozás, csak a franchise-tagok között találni kis számban külföldi befektetőket”.

A lap megjegyzi: a CBA-vezetőkhöz köthető társaságok körül feltűnt külföldi cégeknek számos előnyük van, és nem is elsősorban az adóoptimalizálás az: Magyarországon kell fizetni a társasági adót, ám Svájcba vihető az osztalék, ami után osztalékadó ott fizethető.

Különbség, ha nem is sok, de van: Magyarországon az osztalékadó 16 százalék, míg Svájcban, ha helyi lakosról van szó, akkor 14,5 százalék (a különbség a korábbi években nagyobb volt, voltak évek, amikor az osztalék után 25 százalékos adót kellett fizetni). A lap megjegyezi: „a svájci cégek mellett szól az is, hogy a közismerten stabil politikai berendezkedésű, »örök semleges« Svájcban tudhatja a tulajdonos a megtakarításait, méghozzá svájci frankban. Ráadásul a kinti részvénytársaság révén a pénz eltűnik a magyar adóhatóság fürkész tekintete elől”.

Magyarázza svájci kapcsolatait az üzletlánc

A CBA egyes tulajdonosai annak érdekében hoztak létre külföldön cégeket, hogy az ország határain túlra is eljussanak a magyar termékek – reagált Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője a Népszabadság pénteki számában megjelentekre.

Fodor Attila az MTI-vel azt közölte: a Népszabadság cikke által sugalmazott adóoptimalizációra vonatkozó vádakat a leghatározottabban visszautasítják.

Fodor Attila azt írta: „ahogyan arról már korábban információt adtunk, a CBA komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy országhatárainkon túlra is eljuttassa a magyar termékeket. Ezen céltól vezérelve a tulajdonosaink közül páran valóban létrehoztak külföldön cégeket, bekapcsoltak külföldi vállalkozásokat”.

Ebben semmilyen titok és új információ nincsen, hiszen ezen adatok nyilvánosan hozzáférhetők – tette hozzá.

Tény - kommentálja a CBA reakcióját a Népszabadság -, hogy a CBA az utóbbi években többször is közölte, hogy külföldön kíván boltokat nyitni. Így a közelmúltban Baldauf László CBA-elnök a Népszabadságnak adott interjújában is megemlítette: Franciaországban nyitna a CBA boltot. De a láncnak szándékában áll a hazai Cent diszkontokhoz hasonló üzleteket nyitni Romániában is.

Azonban a CBA környezetében feltűnt cégek többségét Svájcban hozták létre, a CBA-üzletek svájci terjeszkedésről eleddig a lánc nem tett említést.

A „magyar termékek” elterjesztése nem is lehet olcsó mulatság. A CBA körül feltűnt svájci cégek többségét már évekkel ezelőtt létrehozták, ám eddig az nem derült ki, hogy a magyar lánc nyitott volna Svájcban üzletet. De az sem érthető, hogy a külföldi terjeszkedéshez miért van szükség féltucat, cégenként 100 ezer svájci frank alaptőkével létrehozott svájci cégekre – amelyeknél nem mellesleg a tulajdonosi kör anonimizált - írja a Népszabadság.