Legkorábban május harmadik hetében kerülhet a piacra az első hazai szabadföldi termesztésű szamóca, az utak mentén felállított standok, amelyeken felirat hirdeti, hogy már most magyar árut kínálnak - hamis. "Most még nincs az országban olyan hely, ahol szabadföldi szamócát lehetne kapni. Kivételt a Szeged környéki, hajtatott, fűtött fóliasátrakban termesztett gyümölcs jelent, ám még annak a beindulására is várni kell két hetet" - közölte Csizmadia György, a Magyar Zöldséggyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, a Gyümölcstermelői Főbizottság elnöke. Kiemelte: tudatosítani kell a magyar fogyasztóban, hogy a hazai eperszezon május harmadik hetével kezdődik, és egészen június végéig tart. "Amikor mi májusban kimegyünk a piacra a terményeinkkel, a hazai vásárló már azt hiszi, hogy a vége felé tart a szezon ezért pedig alacsonyabb árat vár el -, mivel az importtermékek már két hó nappal korábban elérhetők" - mutatott rá az alelnök.

Magyarnak álcázva drágábbért adható

Elmondása szerint pillanatnyilag az ország még nincs elárasztva olcsó importszamócával, azonban már megjelentek az első, főleg Spanyolországból érkezett szállítmányok. "Minden évben először a spanyol és az olasz, majd később a macedón és a görög eper érkezik hazánkba. Nagy valószínűséggel pedig az a felesleg kerül Magyarországra, amit a német piacokon nem tudnak eladni" - tájékoztatott. Véleménye szerint a külföldről származó szamóca kapcsán az eredetjelöléssel van a legtöbb probléma. Sok helyen ugyanis kijátsszák a rendszert, és magyarként tüntetik fel azt is, ami például a mediterráneumból érkezett. A magyar eperért ugyanis akár két-háromszáz forinttal többet is lehet kérni, mint a spanyolért. Az importgyümölcs azonban sosem versenyezhet a magyar termés minőségével. A Spanyolországból érkezett szamócát még félzöld állapotban szüretelik, míg a magyar termelő reggel leszedi a termést, és délben eladja azt a piacon. "Ennél nincs minőségibb, biztonságosabb termék.
Ebből adódóan hazánkban a bogyós gyümölcsök a frissáru-piacon adhatók el a legjobban" - közölte a terméktanács alelnöke. A hazai áruházláncokból egyébként is eltűnni látszanak a bogyós gyümölcsök. Egyrészt a magyar termesztőnek nem érdeke, hogy nagyobb áruházakba szállítson, mivel így épp az áru minősége sérülne. "Ha a hipermarketekbe is szállítani akarnak, akkor a spanyol minta szerint kell eljárniuk, vagyis a teljes érettségi szint elérése előtt kell leszedni a termést" - mondta.

Ellenőrzik-e az importot?

A külföldi piacokról érkező szállítmányoknál évről évre visszatérő probléma a vegyszerek kérdése. "Magyarországon kemény feltételeknek kell megfelelniük a hazai termesztőknek, de azt a spanyol vállalkozót, akinek Marokkóban vannak földjei, és azon epret termel, senki sem ellenőrzi. Mivel uniós területen kívül termel, így rá nem vonatkozik a közös szabályrendszer, az árut azonban - mint uniós állampolgár - nyugodt lélekkel behozhatja Spanyolországba, onnan pedig már szabad az út hazánkba is" tudtuk meg Csizmadia Györgytől. Elmondása szerint a legtöbb probléma az úgynevezett szürke penésszel van.
Normál körülmények között ugyanis a termény három napon belül bepenészedik, a spanyol kamionokban azonban gyakran tíz napot is ki kell bírnia a szállítmánynak. Ehhez elsősorban olyan fajtára van szükség, amelynek keményebb a húsállománya - így ízében kevésbé élvezetes -, ehhez pedig nem kevés vegyszer és tartósítószer is társul. "Talán jobb nem belegondolni, hogy milyen szerekkel gátolják meg a penész kialakulását" - jegyezte meg.

Csak a fele hazai - megoldás a Szedd magad?

A hazai termelés ugyanakkor jelentősen visszaszorult az elmúlt években, ma alig ötszáz hektáron termesz tenek szamócát Magyarországon, ez a hazai fogyasztásnak körülbelül a fele. "Nyolc-tíz évvel ezelőtt jóval nagyobb területen termesztettünk bogyós növényeket, akkor azonban az ipari árak reálértéken jóval magasabbak voltak, mint ma" - mondta. Véleménye szerint csak akkor lennénk versenyképesek a külpiacokon, ha a munkaköltségek jelentős mértékben csökkennének. Ugyanis míg nálunk a gurulós málna kilójából 120-150 forint a munkaköltség - az átadási ár közel fele -, addig például Bulgáriában harmadennyibe kerül a munka. Valószínűleg ezért is találkozni egyre több eperföld mellett a Szedd magad! felirattal. "Ezzel a módszerrel mindenki nyer. A termesztők spórolnak a munkaköltségen, a vásárlók pedig biztosak lehetnek abban, hogy amit vesznek, az magyar " - fogalmazott Csizmadia.

Az árakról elmondta: a kezdetekkor 1200 forint lehet egy kiló magyar eper, a szabadföldi dömping betörésével júniusban - azonban ötszáz és ezer forint körül stabilizálódhat az ár.