Az évtized végéig tervezett stratégia keretében az Európai Unió végrehajtó testülete négy fő célkitűzést fogalmazott meg: az áruk, szolgáltatások és élelmiszerek biztonságát, megbízhatóságát garantáló szabályozási keret megerősítése, beleértve a piacfelügyelet erősítését is; a fogyasztók ismereteinek növelése; a jogérvényesítés és jogorvoslat javítása, beleértve a jelenleg az uniós bruttó össztermék (GDP) 0,4 százalékára becsült fogyasztói károk mérséklését; valamint a fogyasztói jogok és fogyasztóvédelmi programok korszerűsítése.

A bizottság öt kulcságazatot is megnevezett a fogyasztóvédelmi politika alakításának szempontjából: az élelmiszer, az energia, a pénzügy, a közlekedés és a digitalizálás területét. Közleményében az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a fogyasztói kiadások az uniós GDP 56 százalékának felelnek meg, és „ez jól tükrözi azt a hatalmas erőt, amellyel a fogyasztók az európai gazdaságot fellendíthetik”.

John Dalli fogyasztóvédelmi EU-biztos fogalmazása szerint a kedden Strasbourgban elfogadott stratégia „célja a fogyasztók jogainak erősítése és bizalmuk növelése azáltal, hogy az aktív piaci részvétel eszközeivel ruházzuk fel őket, amelyek révén élhetnek a választás jogával, és biztosak lehetnek jogaik érvényesítésében”.

Viviane Reding, a jogérvényesülésért is felelős biztos pedig azt hangoztatta, hogy az EU-tagállamoknak is „fokozniuk kell az uniós szabályok gyors és bürokráciamentes végrehajtását, hogy 500 millió fogyasztó számára kézzelfogható valósággá válhassanak a fogyasztói jogok”.