„Ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, az aszályos nyár után mindenki számára világossá vált, hogy klímaváltozás van”, mondta Elisabeth Köstinger néppárti agrárminiszter egy, a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón; hozzátéve, hogy nem csak a kedvezőtlen időjárás, hanem a kártevők szokatlanul erős elszaporodása is nagyban hozzájárult az agrárüzemeket ért veszteségekhez.

A bécsi agrárkormányzat a klímaváltozás okozta károk mérséklésének útját új növényfajták nemesítésében látja.

Ezt szolgálja a minisztériumnak az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági ügynökséggel és a Saatgut Austria vetőmagtermelői és –kereskedői szövetséggel egy éve létrehozott, s három évre tervezett kutatási projekt, melynek célja „stresszrezisztens növényfajták” kifejlesztése annak érdekében, hogy a jövőben a szélsőséges időjárási körülmények ellenére se csökkenjenek a terméshozamok. Michael Gohn, a Saatgut Austria ügyvezetője elmondta, hogy az eddiginél kevésbé vízigényes, azaz a szárazságot jobban tűrő fajtákat szeretnének létrehozni olyan országokból - Magyarország, Románia és Törökország - származó fajtákkal keresztezve, melyek átlagos hőmérséklete már most meghaladja az osztrákot.

A kutatások mind a hagyományos, mind a bio-termékekre kiterjednek. Gohn szerint nagyjából tíz évig tart, míg 500-700 keresztezéséből öt-tíz piacra érett fajtát sikerül létrehozni, azaz számolni kell azzal, hogy a kísérletek csak egy kis hányada lesz sikeres. A termékfejlesztési kísérletek különösen fontosak a magas hőmérsékletre az átlagosnál érzékenyebb búza és burgonya esetében, de szükséges a kutatás a szója esetében is, mivel számos uniós tagországban génkezelt szója-vetőmagot termelnek. Már pedig Ausztriában továbbra is kizárt a génkezelt élelmiszerek termelése és kereskedelme, hangsúlyozta a bécsi szövetségi kormány mezőgazdasági minisztere.