A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás versenyelőnyt jelenthet, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte. Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázat például, amikor egy vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.
A leginkább érintett ágazatok
Az átállási kockázat miatti kitettségnek az üvegházhatású gáz kibocsátás (továbbiakban: ÜHG) egy jó indikátora. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stresszteszt vizsgálata szerint az átállási kockázatban leginkább érintett ágazatok az EU-ban az ÜHG-kibocsátás alapján a finomított kőolajtermék-gyártó ágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazata.
Hazánkban a 2020-as adatok alapján a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazata követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja.
Az ÜHG-kibocsátás mérséklésének érdekében hozott szabályok főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik. Az EU Taxonómia, ami tevékenységi körönként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, jelentősen ösztönözi az ÜHG-kibocsátás csökkenését. Ezenfelül várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Ezek is azt mutatják, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.
Az átállási kockázatok mellett a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent.
A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, de az irodai dolgozók munkabírását is befolyásolja, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok az időjárásnak kitett mezőgazdaság, építőipar és az élelmiszeripar ágazatai mellett ugyanúgy érintik a turizmust is, hiszen ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz.
A klímaváltozásban rejlő lehetőség
A klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben sok szempontból már komfortzónán kívül kell mozogni, így ez a lépés talán könnyebben megtehető.
A borítókép forrása: Pexels.com
