Ideiglenes állami résztulajdon szerzéssel mentene meg a kormány bajba jutott élelmiszeripari cégeket. Az elmúlt időszak, különösen a Malév csőd tanulságait is figyelembe véve, a kabinet vizsgálja, mekkora az a részarány, ami még nem ellentétes az uniós előírásokkal. Igaz, egyelőre nem látszik, milyen forrásokból teremtenék elő az állami résztulajdon szerzéshez szükséges fedezetet. A szaktárca ígérete szerint már a tavasszal újraindulhatnak az élelmiszeripari támogatások, a versenyképesség javítására, a szerkezet átalakításra, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi feltételek javítására.

Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető igazgatója is óvott az állami tulajdonrész esetében a tiltott állami támogatástól, mert akkor a megsegített cégnek kellene visszafizetni a támogatást. Az ágazat pedig így is nehéz helyzetben van, hiszen veszített a belföldi piacaiból, s a chipsadónak nevezett különadó mellett 2012-től bevezetett úgynevezett felügyeleti díj, a megemelt környezetvédelmi termékdíj, a 27 százalékos áfa is sújtja az élelmiszeripari szektort. Az áfaemelés nem csak további fogyasztás csökkenést okoz, de a feketegazdaságot is ösztönzi – jegyezte meg Folláth Györgyné.

Az ágazatban dolgozók 25-30 százalékát minimálbérért foglalkoztatják a munkáltatók, s becslések szerint a minimálbér, illetve a bérminimum emelés 5-10 milliárd forintos többlet terhet jelent majd, s csak a chipsadó legalább 40 milliárd forinttal növeli ezt az összeget, miközben a 2500 milliárd forintos árbevételt produkáló ágazat tavalyi eredménye összesen 50 milliárd forint volt, ami a forgalom 2 százalékát sem éri el.

Ezek a lépések elsősorban a belföldi piacra koncentráló kis és közepes vállalkozásokat sújtják, amelyeket szavakban a kormányzat támogat. A vidékfejlesztési stratégiára, illetve a Darányi Ignác Tervre elkülönített 300 milliárd forintból pedig mindössze 5 milliárd forint jut a feldolgozóiparra.