Hogyan változnak a fogyasztói attitűdök a digitalizáció hatására? És hova vezethet mindez? Melyek a globális trendek, és hol tart Magyarország? Mindannyiunkat érdekel, hogy mit olvashatunk ki a vásárlóerő hosszútávú trendjeiből és hogyan alakul a digitális környezetünk. Nagyon sok a megválaszolandó kérdés. A Gfk ezekre is keresi, kutatja a válaszokat.
Globálisan vizsgálva a fejlődések alapját szolgáló adatokat, az OECD előrejelzése alapján a fizetőképes középosztály 2020-ra elérheti a 3,8 milliárd főt, majd 2030-ra már az 5,4 milliárdot. Ami azt jelenti, hogy ennyi ember költ el naponta 10–100 USD közötti összeget. Ami egyúttal hatalmas keresleti lehetőséget is jelent. Ez, a földrészek szerinti megoszlást tekintve a következőképpen alakul: 54% Ázsia, 20% Európa, 9% Észak-Amerika, 8% Dél-Amerika. 2030-ra azonban a radikális növekedés következtében Ázsiában lesz megtalálható a tehetős középosztály 65%-a, míg Európában csak 14%-uk.
A költésre szánt összegeket tekintve 2020-ra 43 ezer milliard USD-os piacról beszélünk, amíg ez az összeg 2030–ra már 64 ezer milliard USD-t jelent. A költések százalékos megoszlását tekintve az ázsiai piac 43%-ot mondhat magáénak, míg Európa 27%-ot, és Észak- Amerika 15%-ot. Ezek a számok 2030-ra várhatóan arányaiban nem változnak, csak nagyságrendileg.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a digitalizáció fejlődésének hatalmas lehetőségei vannak az esetleges keresleti oldalon. A hazai kutatásokat nézve, a jelentősen érintett fogyasztók aránya is dinamikusan fejlődik.
Az érintettek körében zajlott kutatásaink eredményeként megállapítható, hogy erőteljesen élményközpontúvá vált a fogyasztók igényelvárása.
Az eszközellátottságot vizsgálva az eredmények alapján látható, hogy a 15-59 éves, internetező korosztály körében a lakosság 74%-a rendelkezik már okostelefonnal, az asztali számítógépek pedig egyre inkább visszaszorulnak. A háztartások terkintetében az okostelefon ellátottság 85%-os, és dinamikusan növekszik a smart TV-k és táblagépek száma.
Az internetezők nagy többsége vásárolt már online, és négy tizede a rendszeres (havonta) online vásárló. A rendszeres vásárlók jellemzően online fizetést is használnak. A havonta online vásárló és online fizető jellemző típusa a 30-39 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező, dolgozó, magas jövedelmű, budapesti internetező. A rendszeresen online vásárlók bővülése mellett a vásárlási alkalmak havi átlagos száma és a havonta elköltött összeg is növekedést mutat. A vizsgált kategóriák közül a repülőjegy (63%) és az üdülés, utazás nyaralás (61%) lakossági értékesítése tevődött át legnagyobb arányban az online csatornákra. Legkisebb az online aránya az élelmiszer, ital és háztartási, vegyi áruk esetén. Az online bankolás is egyre nagyobb térnyerést szerez magának.
2018-ra megállapítható, hogy az elektronikai cikkek piacán a legfontosabb igényelvárások a vásárlók részéről: élmény, egyszerűség, premium kategória, határtalan vásárlás nyújtotta előnyök. Az eszközök funkciói, innovatív megoldásai jelentik már a piaci versenyek húzóerejét. Az eszközök és az otthonok smart-osodása óriási lökést ad a piacok bővülésének. Hatalmas értékesítési növekedéseket produkálnak a tech és kommunikációs eszközök. A smart termékek piacrésze hanzánkban volume alapján 2018-ra már jóval meghaladta az 50%-ot is.
A főbb TCG szektorokban vizsgálva az online értékesítési számokat, megállapítható, hogy a termékkategóriák szerinti hazai értékesítési arányok az EU átlagokat követik. A smart home megoldások ugrásszerű növekedése figyelhető meg 2017-ről 2018-ra, és az előrejelzések alapján ez a dinamikus növekedés várható még a közeljövőben is.
Manapság egyre többet lehet olvasni a robottechnológiák térnyeréséről. Megvizsgáltuk az emberek robotokhoz való viszonyulását. Mit gondolnak a fejlődésről, a tendenciáról, és arról, hogy vajon valós veszély-e, hogy arra számíthatnak, hogy a robotok elveszik majd a munkájukat. A megkérdezettek 73%-át érdeklik a robotok. A robotok iránt főként férfiak, felsőfokú végzettségűek és a technológiai témák rajongói érdeklődnek, és az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy csak keveset tud ezen új technológiákról. A megkérdezettek több mint 70%-a nyilatkozott úgy, hogy tud valamit, vagy rendelkezik információkkal a robotokról. A többség szerint az ipari robotok már velünk vannak, de a többi típus is 10 éven belül valósággá válhat, a katonai robotok, az önvezető autók, az emberekkel foglalkozó robotok kevéssé elfogadott típusai a robotoknak. Az emberi munkák kisebb vagy nagyobb részét robotok végzik majd a megkérdezettek szerint, csupán a megkérdezettek 8%-a vélekedett úgy, hogy nem jelentenek veszélyt a robotok az emberi munkára. Elsősorban az olyan, emberek számára kellemetlen munkák átadását jelenti ez, mint a veszélyes, egészségtelen, monoton, nehéz feladatok. Az emberek nem gondolják, hogy a robotok majd a szellemi munkákat is el tudják végezni.
