Míg az általánosan magasabb árszintet képviselő „A” márkákra jelentősen  kevesebb pénzt költöttek a háztartások az idei év első négy hónapjában, addig a kevésbé reklámozott, marketing támogatást nem élvező, általában olcsóbb gyártói márkák, az úgynevezett. „B” márkák iránt viszont megnőtt a kereslet – derül ki a GfK Hungária adataiból.
Az elmúlt időszak gazdasági recessziója rányomja a bélyegét a makrogazdasági mutatókra Magyarországon. Az előző évek csökkenő ütemű növekedése után 2009-re abszolút értékben is negatív GDP változást – 6 százalékot meghaladó csökkenést – prognosztizált az Ecostat. A nettó reálkereset csökkenése közel 5 százalékra tehető, amely nagymértékben hozzájárul a háztartások végső fogyasztásában év végéig várható 6 százalékot meghaladó visszaeséshez. 

A napi fogyasztási cikkek piacán is megfigyelhető bizonyos csökkenés. A GfK Hungária Consumer Tracking felmérésének adatai alapján elmondható, hogy a magyar háztartások közel 4 százalékkal kevesebb pénzt hagytak élelmiszerekre és háztartási vegyi árura a pénztáraknál 2009 első öt hónapjában, mint egy évvel korábban. Logikus következtetés volna azt gondolni, hogy a nehéz gazdasági körülmények hatására erőteljes növekedésnek indulnak az általában alacsonyabb árszintet képviselő, a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett, ún. kereskedelmi márkák. A piaci eredmények azonban ezt a felvetést nem támasztották alá.
Az összforgalom értékben mért csökkenését különböző tényezőkre bontva elmondható, hogy bár 2009 első negyedévében némi elmozdulás volt tapasztalható a termékstruktúrában az olcsóbb árú termékek irányába, ez a régebb óta tartó tendencia azonban gyengébb volt, mint a korábban vizsgált időszakokban. A megvásárolt árucikkek összmennyiségének visszaesése lényegesen erősebb hatást gyakorolt az összpiac csökkenésére ebben az időszakban. A háztartások 2009 első negyedévében visszafogták a vásárlásaikat, közel 7 százalékkal kevesebb mennyiségű napi fogyasztási cikket vásároltak, mint egy évvel korábban. Ez a tényező járult hozzá döntő mértékben az értékbeli forgalom 2009 elején mért visszaeséséhez.
Az előző években az olcsóbb, sajátmárkás termékek éves szinten két számjegyű növekedést mutattak a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek értéke alapján. Viszont míg 2006-ban a növekedés üteme 16 százalék volt, addig ez a ráta 13 százalékra mérséklődött 2008-ban. A 2009-ben egyre inkább fokozódó recesszió hatását a sajátmárkás termékek is megérezték, az idei év első négy hónapjában 1,7 százalékkal kevesebb pénzt költöttek a háztartások sajátmárkás termékekre, mint az előző év azonos időszakában.
Érdemes megvizsgálni, hogy mely termékcsoportokat érintette leginkább a válság: a magas márkaértékkel rendelkező, erős marketing kampányokkal támogatott, ún. „A” márkákat, vagy a kevésbé reklámozott, marketingtámogatást nem élvező, általában olcsóbb gyártói márkákat, az ún. „B” márkákat. Az általánosan magasabb árszintet képviselő „A” márkákra jelentősen  (9 százalékkal) kevesebb pénzt költöttek a magyar háztartások az első négy hónapban, mint előző évben, viszont a „B” márkák esetében meglepő az eredmény. A recessziós gazdasági környezetből a „B” márkák tudtak leginkább előnyt kovácsolni, mintegy 3 százalékkal magasabb értékbeli forgalmat realizálva, mint előző év hasonló időszakában.
Az „A”, „B” és sajátmárkás termékcsoportok értékbeli forgalmának változása (százalékban kifejezve) 2009. I-IV. és 2008. I-IV. időszak között a háztartások vásárlásai alapján.

elelmiszer.hu