A malomipari termékek, lisztfélék mindig is az alapélelmiszerek közé tartoztak, hiszen az otthoni sütés-főzés nélkülözhetetlen kellékei. Tapasztalnak-e valamiféle forgalmi változást ezen a téren a mostani speciális gazdasági környezetben? 

Valóban, a liszt hagyományosan az alapélelmiszerek közé tartozik. Magyarországon az egy főre jutó átlagos éves fogyasztása körülbelül 80 kilogramm. Mivel relatív olcsó termékkategóriáról van szó, előzetesen arra számítottunk, hogy a válságban, inflációs környezetben a lisztfogyasztás emelkedni fog. Ez azonban meglepő módon nem így történt, általában volumenben a forgalom megközelítőleg 15 százalékkal esett vissza. Amennyire tudom, ez a malmok többségénél így alakult, illetve a pékségek forgalmi számai is ezt mutatják. Tehát úgy tűnik, hogy az emberek elkezdtek takarékoskodni a kenyérrel is, és a keletkezett felesleg is csökkent. Ami részben nem túl jó hír, de más szempontból az pozitív hatás, hogy a válság felerősítette a felelős és tudatos fogyasztást.

Ennek fényében a mostani gazdasági környezetben hogyan ítéli meg a Czelli Malom piaci helyzetét, jelenleg hol helyezkednek el a malomipari termékek palettáján? 

Mi főleg a magyar piacra termelünk. Elenyésző mennyiségben ugyan, de értékesítünk még Ausztriában is. Ott egyébként elég korlátozottak a lehetőségek, mert az osztrák piacon erőteljesen érvényesül a protekcionista gazdaságpolitika, vagyis hogy az osztrák pékáruk elsősorban osztrák alapanyagokból készüljenek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben a szektorban egy hasonló hazai szabályozás a magyar gazdaságnak is előnyös lenne. 

A hazai piacon a közepes méretű malmok közé tartozunk. Mindezzel együtt olyan malomnak számítunk, amely már biztonsággal el tud látni közepes, illetve nagyobb pékségeket, és biztosítani tudjuk a partnereink számára a folyamatos és állandó jó minőséget is. Ez nagyon fontos ismérv ezen a piacon.  

Hogyan történik az alapanyag-beszerzés, miként tudják garantálni a kellő mennyiséget és egyenletes minőséget? 

Ahogy említettem, a kiszámíthatóan jó minőség előállításának egyik fontos kulcstényezője az egyenletes alapanyag-ellátás biztosítása. Ilyen szempontból nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis ezt a biztonságot számunkra főként az 1993-ban alakult, szintén a családi vállalkozásunk által működtetett agrárcsoport, a mezőgazdasági növények termesztésével foglalkozó GSD Agrárprodukt Kft. garantálja. A GSD tulajdonosi köre, a Dorogi család volt az, amely 2008-ban megvásárolta a Celldömölki Malmot. Tehát nagyrészt a saját alapanyagbázisunkra építünk. Emellett a felvásárlás óta eltelt években a malom saját integrációs kört is kialakított magának, tehát kisebb mértékben a környéken termelő helyi gazdáktól is veszünk át búzát. Így a teljes folyamatra rálátásunk van, kontroll alatt tudjuk tartani a minőséget a vetőmag-előállítástól a búza elvetésén, aratásán keresztül a liszt feldolgozásáig. Úgy is mondhatjuk – és ez a szlogenünk is egyben –, hogy mi a kalásztól a kovászig követjük a folyamatokat.

Nem szeretném kisebbíteni a liszt nimbuszát, de azon túl, hogy nélkülözhetetlen alapélelmiszer, nem feltétlenül trendi élelmiszerként tartjuk számon. És bár a minőség fontos, de nem gondolná az ember, hogy ezen a piacon nagyon márkahűek a fogyasztók. Az önök termékei viszont láthatóan a szokványostól eltérő, karakteres megjelenésűek, trendekhez igazodó csomagolást, brandinget kaptak. Megéri ekkora hangsúlyt fektetni erre ebben a termékkörben? 

Igen. Valóban, ez egy commodity termékkör. A liszt, az liszt, ebből az alapvetésből indultunk ki egyébként anno mi is. Az évek folyamán azonban fokozatosan átértékeltük ezt a szemléletet. Ezt erősítette az a piaci jelenség is, hogy a pékségek egy része is nagyon elkezdett „ráerősíteni” a minőségre és márkaépítésre, hiszen csak kiemelkedő minőségű kenyerekkel, pékárukkal tudnak versenyezni a szupermarketek sok esetben importkenyér-áradatával. Másrészt az otthon sütő-főző fogyasztók, tehát a lakosság is főleg a Covid idején elég sokat edukálódott ezen a téren. Sokan eleinte a saját sütési technológiájukban keresték a hibát, de idővel egyre többen rájöttek, hogy bizony nem minden lisztből jön ki ugyanaz a jó minőségű kenyér, nagyon számít az, hogy mi van abban a tasakban, amivel elkezdenek dolgozni.

Mi az a különleges tulajdonság, ami az önök termékeit megkülönbözteti vagy a jobbak közé emeli a piacon fellelhető lisztek kínálatából, ha van ilyen? Mitől lesznek jellegzetesen „czelli malmos” minőségűek ezek a termékek? 

Nincs titkos recept. Ahogy már mondtam, nagyon fontos az alapanyagbázis és az, hogy mi nem engedünk a magas minőségből, ennek rendeljük alá minden előkészítő és termelési folyamatunkat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját laborhátteret működtetünk, amely folyamatosan veszi a termelésből a mintákat, vizsgálja a minőséget. Ez az alapanyagra is éppúgy igaz, tehát csak meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelő árut fogadunk be. A relatív nagy tárolókapacitásunk révén szelektálni tudjuk a különböző minőségű búzákat, és így biztosítjuk, hogy tényleg csak a legjobb búzából készüljenek a termékeink. Ami még jó, de nem felel meg a márkázott termékeink minőségének, abból kereskedelmi tétel lesz, a termelésbe nem kerülő takarmánybúzát továbbértékesítjük.  

Mekkora a kapacitásuk, és milyen forgalmat tudnak ezzel realizálni? 

Évente húszezer tonna búzát dolgozunk fel. Ez tavaly több mint 3 milliárd forintos árbevételt eredményezett. Az idén megközelítőleg 10 százalékos növekedésre számítunk.

Beszéljünk kicsit a múltról. Hogyan jutottak el idáig? 

A malom története nagyon régre nyúlik vissza, anno 1896-ban még egy országgyűlési képviselő alapította, merthogy ez akkor hagyományosan jó üzleti vállalkozásnak tűnt. Ahogy említettem, mi ebbe a sztoriba 2008-ban csatlakoztunk be a mezőgazdasági cégcsoportunk révén. Azóta én vezetem a malmot ügyvezetőként. A mezőgazdasági háttér okán jó szinergiákat tudtunk, tudunk megvalósítani. Amikor a malmot megvásároltuk, egy rossz állapotban lévő, eladósodott cég volt, a gazdák sem igazán bíztak benne, tehát nagyot kellett fordítani a megítélésen. Ez nagy kihívás volt, mert abban kellett hinnem, hogy akik korábban vitték a malmot, és úgymond értettek hozzá, valamit mégsem csináltak jól, és lehet ezt jobban is szervezni, csinálni. Ekkor én még eléggé fiatal és tapasztalatlan voltam, de annál lelkesebb. A munkát a gyengeségek feltérképezésével kezdtük, és azzal, hogy miként lehet ezeket a lehető leggyorsabban redukálni. Itt megint elővettük a cégcsoportos kapcsolatainkat, javítottuk a hitelességét az üzemnek, átgondoltuk a finanszírozási hátterét, hiszen a cégcsoport révén a családi vállalkozásunk, élén az édesapámmal, mögöttem állt, nemcsak pénzügyi segítséggel, hanem szakmai konzultációkkal is. Ezzel párhuzamosan a malom erősségeit is számba vettük, mi az, amire egy üzletileg is nyereséges vállalkozást tudunk építeni.

Hogyan került a vállalkozás élére, milyen motiváció hajtotta? Mekkora kihívás volt ez az ön számára? 

Az édesapám a cégcsoportot vezette, nagyon elfoglalt volt, és túlterhelt. A motivációm főként az volt, hogy hogyan tudnék neki segíteni, levenni a válláról némi terhet. Így a friss közgazdászdiplomámmal feladtam a budapesti állásomat, és még a felvásárlás előtt hazaköltöztem. Kihívás volt-e? Igen. Azt gondolom, hogy nem kérdés, hiszen fiatal diplomásként szerencsés voltam, hogy a kezembe került egy cég, még ha számos problémával is küzdött. Ugyanakkor kellő ambícióval álltam a dologhoz, mert sok fantáziát láttam ebben a vállalkozásban. Izgalmasnak tűnt egy veszteséges céget prosperáló vállalkozásba átfordítani.

Megnehezítette-e a dolgát az, hogy nőként szállt ringbe ebben az alapvetően férfiak által uralt szakmában? 

Akkoriban ezen egyáltalán nem gondolkodtam. Sokkal fontosabb volt számomra, hogy szakmai ismereteket gyűjtsek, és kiépítsem a szakmai kapcsolatrendszeremet. Egyébként ebben az ágazatban valóban a beszállítóink, illetve a B2B-vásárlóink nagy részét is férfiak képviselik. Ezzel kapcsolatban szeretném azt hinni, hogy a siker vagy a kudarc a személyiségemnek szól, és a saját személyes tulajdonságaim visznek előre vagy hátra. A siker a befektetett munkától, illetve a tehetségtől függ, nem a kromoszómáktól.

Az üzletre visszatérve, ön szerint mik voltak azok a lépések, amelyek pozitív irányba fordították a malom útját?  Amik hatására már látták a fényt az alagút végén?  

A fényt mindig láttuk (nevet. a szerk.), csak néha oda-odavetült egy-egy árnyék. Amikor megveszel egy céget, akkor abban a pillanatban, amikor aláírod a vételi szerződést, nem látod az összes problémát egy csomagban az asztalon, mert hogyha látnád, akkor nagyon sok esetben nem vennéd meg. Hanem elkezdesz rajta dolgozni, és akkor sorban szembesülsz azzal, hogy itt egy kis reménysugár, ott pedig egy csontváz hullik ki a szekrényből. A feladat ezek között balanszírozni. Velem is így történt ez az első években. Mindig volt, ami támogatta a lelkesedésemet, majd aztán valamilyen probléma felbukkant, és meg kellett oldani: mint például akár az előző évekre visszavetülő NAV-os bírság vagy mondjuk az elveszett reputáció helyreállítása. Bevallom, az első három-négy év küzdelmekkel járt, de ahogy haladtunk az időben, egyre inkább láttuk, hogy ezt lehet jól is csinálni. Aztán egy-két konszolidációs év következett, amikor már eredményesen működött az üzem, de még az elvárt eredményt nem hozta. A pozitív változást egyébként a folyamatok újraszervezése és a megfelelő kollégák kiválasztása eredményezte. Azt láttam, hogy minél inkább jobb, hozzáértőbb embereket rakunk a megfelelő helyre, annál jobban tud működni egy-egy részleg. Legyen ez például mondjuk a gazdasági vezetés, termelés, minőségbiztosítás, logisztika területe. Ha ott a megfelelő ember ül, akkor ő megfelelő választ tud nekem adni, amiből én jó döntést tudok hozni. A megoldás másik kulcsa természetesen az, hogy az anyacéggel vertikális integrációban működtünk és működünk együtt. Ez nagy segítség minden téren.

Hogyan léptek tovább a konszolidációs időszak után? 

A korszakváltásainkat, hogy elkezdtünk előbbre lépni, a két dizájnváltásunk jelezte talán leginkább a partnereinknek. 2012-ben létrehoztuk egy új dizájnt, egy új megjelenést, amit aztán 10 évig tartottunk, majd 2020–22-ben úgy láttam, hogy újból megérett az újításra. Ekkor született meg a most ismert fiatalos és lendületes dizájn. Nemcsak az arculat frissült egyébként, hanem a cég is ekkorra jutott el arra az érettségi fokra, hogy jól tudott prosperálni a piacon.

A termékeket megkülönböztető pasztell színskálával megjelenő csomagolás feltűnően fiatalos és trendi. Ez változtatott némileg a vásárlói körön is? 

A 2022-ben megjelent új arculat nem feltétlenül a fogyasztói kör fiatalodását, hanem jobb láthatóságot eredményezett. A vásárlóink elkezdtek beszélni a dizájnról, érdekes lett a polcon a termék, és ez több vásárlást is eredményezett. Fontosnak tartottam, hogy bár commodity termékekről beszélünk, de a beltartalom minősége valahogy a csomagolás milyenségén is tükröződjön, felhívja magára a termék a figyelmet. Így született meg az a színkódolással megvalósított dizájn, ami az Unger&Partnerssel való együttműködés eredménye. Azért szeretem ezt, mert nagyon innovatív, friss dizájn, ugyanakkor hagyománytisztelő is. A logóban két madár látható, amelyek megjelenítését az a csillár ihlette, ami a tárgyalónkban most is ott lóg. Ezt a csillárt még az az országgyűlési képviselő vásárolta, aki anno a malmot indította. Így a múlt és jelen egyszerre van jelen a termékeinken: a múlt öröksége és a jelen lendületes, innovatív szemlélete ötvöződik ebben az arculatban. A jobb láthatóságot és hallhatóságot tovább erősítette, hogy ezzel egy időben a PR-szakértőnk, Kadlok Nelli intenzíven elkezdett kommunikálni a márkáról, szerteágazó social media hátteret épített nekünk. A posztokra azóta az instán, tik-tokon, és még sorolhatnám, tucatjával özönlenek a fogyasztók által küldött termékfotók a lisztjeinkből készült kenyerekről, péksüteményekről. A felhasználók megosztják egymással a recepteket, tanácsokkal látják el egymást. Nagyon jó látni, érezni, hogy igazi love brandként tekintenek a termékeinkre, masszív fogyasztói közösséget alkotva támogatnak és népszerűsítenek minket az online térben is.

Hányféle termék szerepel a portfólióban? 

Pillanatnyilag nyolcféle termékünk van különböző kiszerelésekben. A lédigben kapható lisztjeinket főleg pékségeknek, ipari felhasználóknak értékesítjük. A pékségeknek emellett raklapos termékválasztékot is biztosítunk 40, illetve 25 kilós zsákos kiszerelésben, illetve ugyanezekkel szolgáljuk ki a viszonteladókat, nagykereket is. A fogyasztók számára pedig a hagyományos egy kilogrammos csomagolásban nyolcféle malomipari terméket kínálunk, amelyeket néhány országos hálózattal rendelkező kiskereskedelmi láncban, illetve a webshopunkon keresztül értékesítjük a fogyasztók számára. Ez utóbbiak forgalma 10 százalékot képvisel a teljes értékesítésből. Októberben egyébként három új lisztkeverékkel bővül a kiskerválasztékunk. Ezek az újdonságok a „do it yourself” irányzathoz igazodva reményeink szerint nagy segítségére lehetnek az olyan otthon sütni-főzni szerető fogyasztóknak, akik időhiánnyal küszködnek. Olyan lisztkeverékeket alkottunk meg, amelyekkel rövid idő alatt a kevésbé tapasztaltak is nagy sikerélményhez juthatnak, ha pontosan követik az általunk kiadott receptet. Ezekből a speciális lisztkeverékekből készíthető a családnak hagyományos kovászos fehér kenyér vagy a trendeknek megfelelően akár teljes kiőrlésű lisztet és magvakat tartalmazó kenyér is. A harmadik új termékünk a foszlós kalács, amit szintén nagyon egyszerű elkészíteni a kevésbé rutinosok számára is. Ez a személyes kedvencem, mert bár szeretek sütni, de sajnos nekem is nagyon kevés időm jut rá, ezért nagy segítség, ha gyorsan szeretnék finomat tenni az asztalra. A két és fél éves kisfiam rajong érte. Ez is volt a cél, abban segíteni, hogy olyan alapanyagokból állítsuk össze ezeket a termékeket, amelyek nagyon ízletesek, de a korszerű táplálkozási trendeknek is maximálisan megfelelnek, egészséges élelmiszerek készíthetők belőlük, amit nagy biztonsággal adhatunk a kisgyerekeknek is. Ráadásul még kellemes illatot is varázsolhatunk velük az otthonainkban. A termékfejlesztést a saját laboratóriumunk háttérmunkájára támaszkodva, pékek bevonásával végeztük.    

Többször, több kontextusban elhangzott a jó minőség, ami, feltételezem, magasabb árat is jelent, ami manapság nagyon sarkalatos kérdés. Milyen árkategóriában szerepelnek az önök termékei? 

Nem vagyunk a legtetején, vannak nálunk drágább, de olcsóbb termékek is. Mivel 90 százalékban pékségeknek értékesítjük a lisztjeinket, ezért mi magunk is kemény árversenyeket vívunk, hiszen nem lehet mindent minőséggel kompenzálni. Az ár valóban kényes kérdés, emiatt nagyon nehéz is kiskereskedelmi láncokba bekerülni, mert ott az ár a legfontosabb szempont. Nekem az a véleményem, hogy a fogyasztóknak meg kellene adni a választás lehetőségét, nemcsak a legalacsonyabb, hanem a magasabb árkategóriákban is kínálni több alternatívát, hogy aki a biztos minőséget választja, annak is legyen esélye a válogatásra a magasabb árkategóriában is. Az értékesítésben egyébként biztató számunkra a webshop forgalma, ahol folyamatosan nő a márkahű vásárlóink száma. Szakmai elismerésként értékelhető az is, hogy egyre több jó nevű vidéki és fővárosi pékség tőlünk vásárolja termékeihez az alapanyagot. Nagyon büszkék vagyunk például arra, hogy Szabi, a pék, aki nagy sikerrel márkásította a pékáruit, nemrégiben eljött a celldömölki malmunkba, megnézte, hogy hogyan készülnek a termékeink, és ezentúl a boltjaiban megvásárolhatók a Czelli lisztek. Ezek biztató visszajelzések arra, hogy jó úton járunk.  

Érzékelhetően a minőség, kiszámíthatóság nagyon fontos értékek az ön számára. A vezetési elveiben ez hogyan köszön vissza?    

Jelenleg harmincan dolgozunk a cégnél. Szeretem, ha nyugalmas légkör van az üzemben, mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Nemrégiben az egyik volt kollégám ezt úgy fogalmazta meg, hogy az új munkahelyén az én vezérelvemet igyekszik alkalmazni. Megjegyzem, eddig ez nekem fel sem tűnt, hogy ez az én vezérelvem. Eszerint gyakran mondogatom a munkatársaimnak, hogy „ne aggódjatok előre, a problémát majd megoldjuk, amikor ott tartunk. Most a jelenre koncentráljunk, mert a jelenben kell a legjobban teljesíteni.”

Öt év múlva milyennek szeretné látni ezt a vállalkozást, milyen terveik vannak a jövőre nézve?  

Biztos vagyok benne, hogy sok innovatív új termékünk lesz a piacon, amivel az aktuális fogyasztói igényekre tudunk válaszolni. Kapacitásbővítést nem tervezünk, inkább a meglévőből szeretnénk szakmailag kihozni a maximumot és így stabilizálni és erősíteni a piaci pozíciónkat.