A Lindt és a Spruengli 1952 óta gyártja aranyfóliába csomagolt húsvéti termékét, amelynek nyaka körül piros masni, a masnin apró csengettyű található. Az édesipari termék közösségi térbeli védjegyként való bejegyzése iránt 2004-ben nyújtották be kérelmüket a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz a gyártók. A védjegybejelentést elutasították a megkülönböztető képesség hiányára hivatkozással.  Az elutasítás ellen a gyártók keresettel fordultak az Európai Bíróság Törvényszékéhez, amely 2010-ben ítéletében megállapította, hogy sem a forma, sem a csomagolás, sem annak díszítése nem rendelkezik olyan speciális jegyekkel, amely a védjegyoltalmi követelményeknek megfelelően megkülönböztetné más gyártók húsvéti édesipari termékétől. Más gyártók is használnak a piacon aranyszínű csomagolást, és a szalagokkal való díszítés is szokásos gyakorlat. A Lindt fellebbezett az ítélet ellen.

Fellebbezési kérelmében jelezte, 15 európai országban már megszerezte a védjegyoltalmat, azaz azon tagállamok elismerték a megjelölés megkülönböztető képességét. A Lindt szerint az ítélet csak három gyártót nevezett meg az európai piacon, amely hasonló aranycsomagolású terméket értékesít, és ez álláspontja szerint nem tekinthető a piacon szokásosnak. Hivatkozott fellebbezésében továbbá arra, hogy a megkülönböztető képesség megítélésénél az Európai Uniót egységes közös piacnak kell tekinteni, és amennyiben az Európai Unió össznépességének túlnyomó része esetében a védjegy megkülönböztető képességet szerzett, akkor ennek elegendőnek kell lennie a teljes európai piacra kiterjedő oltalomra is. A Lindt által előadott érvek ellenére az Európai Bíróság május 24-i ítéletében (C-98/11.P.) elutasította a cég fellebbezését, és megerősítette a Törvényszék döntését, miszerint a terméknek nincs olyan megkülönböztető képessége, amely alapján közösségi védjegyként oltalmazható lenne.