Jól láthatóan csökkent a tenyésztett és vadon élő méhek állománya Európában és Észak-Amerikában egyaránt az elmúlt évtizedekben - írja közleményében a március 10-i "Beporzók napja" alkalmából a Szent István Egyetem. Mivel a kultúrnövények beporzását döntően e rovarok végzik, az egyedszámcsökkenés jelentős élelmezési problémákat is okozhat. A méhlegelőket látogató méhekre a legnagyobb veszélyt a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek jelentik.
A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a kártevőkre. Az elmúlt években végzett, Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjesztett nagyléptékű kísérletsorozat eredményei azonban rámutattak, hogy e szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak. Habár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, de e növényvédő szerek a termékenységük csökkenését, illetve tájékozódási zavarokat okozhatnak a méheknél.
Mit lehet tudni jelenleg a neonikotinoidok betiltásáról az Európai Unióban?
Az Európai Unió 2013-ban felfüggesztette a neonikotionoid hatóanyagú csávázószerekkel kezelt vetőmagvak felhasználását többek között a kukoricában, a repcében, a napraforgóban, a szójában és a mákban. A felfüggesztés három neonikotinoid hatóanyagra, a klotianidinre, az imidaklopridra és a tiametoxámra vonatkozott. Tilos továbbá a méhek számára vonzó növények virágzást megelőző permetezése, valamint az e kultúrák előtt végzett neonikotinoidos talajfertőtlenítés is. Az EU eredetileg két éves határidőt adott magának, hogy megvizsgálja az újabb tudományos adatokat, 2015-ben azonban nem döntöttek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a napokban adott ki újabb jelentést, amelyben továbbra is úgy foglalt állást, hogy a neonikotinoidok veszélyt jelentenek a méhekre és az egyéb beporzókra. Az Európai Unió illetékes bizottságra várhatóan március végén, április elején szavaz majd az érintett növényvédő szerről az EFSA jelentése alapján. Szó lehet a három hatóanyag végleges uniós betiltásáról, míg egy másik indítvány szerint az összes neonikotinoid-hatóanyag felhasználását be kellene szüntetni.
A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges „bioüzemanyag” mennyiségére is következtetni tudnak.
Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba.
A szélsőséges időjárási helyzetek is jelentősen befolyásolják a méhek viselkedését, és a megszokottól eltérő, rövidebb virágzási idő, valamint a hőségnapok számának növekedése a nektártermelésnél is jelenthetnek problémát. A beporzó rovarok védelmét tekintve a közlemény szerint a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása és a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést.
