A jogszabályok egyértelműek:

1)    A Munka Törvénykönyve 17.§ (1) b) pontja alapján „felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét”.

2)    A 337/2010. számú kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében előírja, hogy „a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78.000 forint…”. A (2) bekezdés szerint „… a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma … 94 000 forint”.

3)    A kereskedelemről szóló törvény 5.§ (3) bekezdése alapján „egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie”.

4)    A 21/2010. számú NFGM rendelet határozza meg az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket. A rendelet a kiskereskedelemben összesen 20 termékcsoportot és tevékenység esetében ír elő kötelező szakképesítést, ahol a garantált bérminimum megadása kötelező. A rendelet a bolti pénztáros tevékenységet nem tartalmazza.

5)    A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) a bolti pénztáros (5117) a kereskedelmi foglalkozások (kereskedő, vezető eladó, bolti eladó, továbbiak mellett) önálló, elhatárolt, más tevékenységekkel nem összemosható területe. A kereskedelmi foglalkozások egy részénél jogszabályi kötelezettség a megfelelő OKJ szakképesítés, mások, így a pénztáros esetében nincs előírva.

A kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete 2010. október 14-i országos értekezletén elfogadott programja egyébként úgy fogalmaz, hogy „így most az a helyzet állt elő, hogy miközben pl. a pénztárosság szakképzett munka, mégis betöltheti nem szakképzett dolgozó”.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a bolti pénztáros foglalkozás OKJ szerinti képzése nem szűnt meg, csupán a szakmai bérminimumhoz kötött munkakörök felsorolásában nem szerepel.

A kereskedelmi vállalkozások pedig – ha szükséges – saját képzést is szerveznek alkalmazottaik részére.

A béralkuknál egyébként a kereskedelemben célszerű figyelembe venni, hogy 2007-2010. között minden évben csökkent a kiskereskedelmi fogyasztás, az eladott árumennyiség. A jelzett időszakban ennek következtében az alkalmazottak száma a legmagasabb 365 ezres szintről 343 ezerre csökkent, 2011 júliusában pedig már csak 341 ezer volt a KSH adatai szerint. Különösen a kisvállalkozások számára okoz gondot az alkalmazottak bérterhe.

Célszerű lenne az ellenőrző hatóságoknak és a munkavállalók képviselőinek ott is kutakodniuk időnként, ahol nincs bejelentve az alkalmazott, semmiféle járulékot, közterhet nem fizetnek, a garantált bérminimum intézményét pedig hírből sem ismerik.