A Lidl szakmai edukációs programjának részeként létrehozott sorozat célja, hogy növelje a hazai beszállító partnerek körét, ezen a módon is támogatva a magyar termelők piacra jutási lehetőségeit és versenyképességének fejlődését.
A résztvevők nem csak értékes szakmai előadásokat hallgathattak, hanem négyszemközt is feltehették kérdéseiket, megoszthatták ötleteiket a Lidl beszerzési munkatársaival és az előadókkal.
Funkcionális élelmiszerek: tartós és dinamikus piacbővülés
Némedi Erzsébet, az Expedit Nodum Kft. tulajdonos-ügyvezetője, élelmiszeripari mérnök, biotechnológus előadásában a funkcionális egészségvédő hatású élelmiszerek piacának dinamikus bővülésére hívta fel a figyelmet. Ezen a területen az Euromonitor International 2020-ig évi 11-12 százalékos növekedést prognosztizált a feltörekvő országokban, ahol következő időszakban még ennél is nagyobb bővülés várható.
A funkcionális élelmiszerek megjelenésükben a szokványos termékekhez hasonlítanak, tápértékükön túl azonban olyan további élettani előnyöket biztosítanak, amelyek elsősorban a krónikus betegségek prevenciójában játszanak szerepet. A probiotikus tejtermékek után ebben a kategóriában a második legnagyobb csoport éppen a sütő- és édesipari termékeké.
A fogyasztók preferenciája a kényelmi, rohanó világunkban gyorsan hozzáférhető élelmiszerek irányába tolódott el, amit a sütőipar kifejezetten jól ki tud szolgálni. Nem véletlen, hogy az előrejelzések szerint a pékáruk globális piaca 2025-ig 3-5 százalék közötti mértékben nő majd, Európa ráadásul uralkodó szerepet tölt be a régiók között.
Zászlóvivő a mentes
Bár az európai piac pékáruk tekintetében telített, az unikális, egészségvédő komponensekben gazdag termékek körében vannak még kiaknázatlan lehetőségek, itt nagy a mozgástér - mondta Kiss Attila a Debreceni Egyetem professzora, az Agrár-és Élelmiszertudományi Innovációs és Tudáshasznosítási Központ vezetője.
A mentes termékek piacán 20-30 százalékos vagy akár ezt meghaladó mértékű bővülés is várható, ráadásul a környezet- és egészségtudatos célcsoport nem csak jól körülhatárolható, hanem mérete is évről évre dinamikusan nő. A magyar fogyasztók csaknem 20 százaléka vásárol mentes élelmiszereket rendszeresen. A sütőipari termékek e kategóriában is egyértelműen zászlóvivőként azonosíthatók.
A fogyasztók bő 40 százaléka kísérletező, azaz célzott, pontos, tudományos tényeken alapuló tájékoztatással elérhető és meggyőzhető. A Covid alatt felhalmozódott megtakarítások egy része is “lecsapolható” ebben a körben hiteles, autentikus termékek révén.
Csökkenéssel párhuzamos növekedés
Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai főosztályának vezetője a magyar élelmiszeripar eredményeit összefoglalva elmondta, hogy az ágazat közel 4100 milliárd forint árbevételt termel mintegy 4500 cégen keresztül. A dolgozók létszáma 80 ezer fő, közvetetten viszont több mint 140 ezer embert foglalkoztat. Miközben az árbevétel és az eredményességi mutatók nőnek, a vállalatok száma és a foglalkoztatottaké pedig csökken a piactisztulásnak és a fokozódó robotizációnak köszönhetően. A hazai fogyasztók a jövedelmük nagyjából 30 százalékát költik élelmiszeripari termékekre.
A kenyerek, cereáliák és péksütemények fogyasztása éves szinten 6-7 százalékkal nő, ugyanakkor nem képviselnek akkora értéket a fogyasztók szemében, inkább vevőcsalogatónak számítanak. Jellemző a mikro- és kisvállalatok jelenléte a sütőipari területen, a külföldi tőke kevésbé.
A Covid időszakban kiesett a közétkeztetés, a munkába menet vásárolt mennyiség is szükségszerűen visszaesett, és megjelent a házi kenyérsütés is. A vállalkozások száma szintén jelentősen csökkent, a termelési értékből való részesedés ennek ellenére viszonylag állandó. A foglalkoztatottak létszáma az elmúlt 5 évben 20-ról 15 ezerre apadt, ugyanakkor a tevékenységi és eredményességi mutatók mindössze pár százalékkal estek vissza.
Élelmiszerbiztonság mindenek felett
Kuruczné Sárközi Mária okleveles élelmiszeripari mérnök és auditor a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerauditok jelentőségéről szólva azt mondta, az élelmiszerelőállítás legfontosabb szempontja az élelmiszerbiztonság megteremtése. Valamennyi gyártóval szemben alapvető jogszabályi elvárás, hogy olyan eljárásokat, technológiákat dolgozzon ki, amely ezt a biztonságot garantáló minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszer keretében működik.
A Lidl is ennek tükrében alakította ki követelményeit a beszállítók felé, alapvetően az IFS Food szabványnak való megfelelést várják el, de elfogadják a BRC Global Standard for Food Safety és az FSSC 22000 tanúsítványt is - hívta fel a figyelmet a szakember. Emellett azonban a vállalat független, akkreditált tanúsító szervezetek által végzett, előre be nem jelentett auditokon is ellenőrzi partnereit, illetve a megfelelő minőséget és biztonságot, ezért erre is kell azoknak, akik szeretnének bekerülni a beszállítók körébe.
Kivételes forrásbőség
Andorka Miklós, a MAPI Zrt. stratégiai igazgatója hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar szereplői számára most talán soha nem látott forrásbőség áll rendelkezésre, illetve nyílik meg a következő hetekben, hónapokban. Nem csupán európai uniós pályázatokkal, hanem a hazai támogatási lehetőségekkel is érdemes számolni. Uniós forrásból 250 milliárd fordítható élelmiszeripari üzemek fejlesztésére, míg a versenyképességnövelő támogatási programban (VNT) 30 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre, továbbáelérhető a nagyvállalati támogatás, de a cégek egyedi kormánydöntés útján is pénzhez juthatnak.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a már megszokott vissza nem térítendő és a kombinált pályázati források mellett a 2021-2027-es EU-költségvetési ciklus vívmánya a feltételesen vissza nem térítendő támogatás, amelynek lényege, hogy az eleinte visszatérítendő összeg a támogatási projekt eredményességének hatására vissza nem térítendővé válik. Ez lesz a következő időszak legjellemzőbb pályázati formája, így mindenkinek érdemes megismerkedni a működésével.
Tegyük sínre a cash-flow-t és a terméket is!
Major-Maróthy Zsolt, a MagNet Faktor Zrt. társulajdonos-vezérigazgatója a vállalatok napi működését támogatni hivatott faktoringról beszélt. “Ha pénz kell azonnal, ez egy óriási és jó lehetőség” - mondta. Tavaly 2300 milliárd forint ment keresztül 22 magyar faktorházon, összesen 4300 vállalkozás vette igénybe ezt a pénzügyi lehetőséget. Ez azonban nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony szám. Pedig faktorálni nem csak lejárt tartozást, hanem élő számlákat is lehet, amivel azonnal pénzhez juthat a vállalkozás - például hitelfelvétel helyett.
Vatai Krisztina a GS1 Magyarország szolgáltatásigazgatója a nyomonkövetés jelentőségéről tartott előadást a résztvevőknek. Erre nem csak a jogszabályoknak való megfelelés és a fogyasztók biztonsága szempontjából van szükség, hanem azért is, mert egy esetleges termékvisszahívást minél gyorsabban és célzottabban meg kell tudni valósítani. Közvetett eszköze a nyomonkövetés a hamisítás elleni harcnak, a hatékony logisztikai rendszerek kiépítésének, de érdemben képes támogatni a marketingstratégia megvalósítását is - hívta fel a figyelmet a szakember.
Keresletben, kínálatban is az élen
Kovács Tibor, a Lidl Magyarország food beszerzési ügyvezető igazgatója összefoglalta a vállalat beszerzési struktúrájával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és kiemelte: tavaly a Lidl a bruttó összforgalmat tekintve az FMCG kiskereskedelmi láncok rangsorában az élre ugrott. Ehhez az eredményhez nyilvánvalóan hozzájárultak a beszállítók is.
Bár óriási networking zajlik a 32 ország között, ahol a Lidl jelen van, a hazai menedzsment célja továbbra is az, hogy minél több magyar partnercéggel vegyék körbe magukat. Ebben szeretne segíteni a Lidl Akadémia Plusz is. “Ha megfelelő minőségű és mennyiségű terméket tudunk beszerezni a hazai vállalkozásoktól, biztos, hogy őket fogjuk választani” - szögezte le Kovács Tibor hozzátéve, hogy az exportpiacokra kerülésben is támogatást tudnak nyújtani.
