A méhpopulációk Európában, Amerikában és Ázsiában is hanyatlanak, egyelőre olyan okok miatt, amelyet a kutatók sem értenek teljesen, de azt gyanítják, hogy közéjük tartoznak a rovarirtók. Jelenleg Ausztrália egyike ama néhány régiónak, ahol a rovarok egyedszáma nagyrészt változatlan.

Tavaly a kutatók bejelentették, hogy a termények vagy a méhkasok védelmére szánt bizonyos rovarirtók összezavarhatják a méhek agyát, befolyásolva a táplálékszerzéshez szükséges memóriájukat és navigációs képességeiket, így egész kasokat veszélyeztetnek. Az Európai Unió azóta ideiglenesen betiltotta eme vegyi anyagok némelyikét.

A Newcastle Egyetem kutatói vezette csapat kiderítette, hogy egy, az ausztrál tölcsérhálós pók méreganyagából és a hóvirág egyik proteinjéből készült biorovarirtó (Hv1a/GNA) méhbarát. „Nagy dózisban adagolva a szert a méheknek alig volt hatása túlélésükre, és nem volt mérhető befolyása tanulási képességükre és memóriájukra” – írja közleményében az egyetem.

Sem a kifejlett méhek, sem a lárvák nem szenvedtek kárt – teszik közzé a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban. A biorovarirtóról korábban már kimutatták, hogy az emberre nem veszélyes, miközben számos fontos kártevőre nagyon mérgező.

A kutatók szerint a biorovarirtó nem a végleges megoldás. Integrált kártevő-kezelési stratégiára van szükség, és a rovarspecifikus rovarölők ennek csak egy részét képezik.

A világ növényeinek megközelítőleg 90 százaléka közvetetten vagy közvetlenül a beporzó rovaroktól függ túlélését tekintve, vagyis a méhek hanyatlása pusztító hatással lehet az élelmiszer-termelésre.

A beporzási szolgáltatások gazdasági értéke a becslések szerint 153 milliárd eurót kóstált 2005-ben.