„A tojástermelés az uniós csatlakozás egyik legnagyobb vesztese, a teljes magyar termelés ugyanis az elmúlt nyolc évben mintegy harminc százalékkal csökkent. A helyzet sajnos az idén sem lett jobb, már másfél éve az évtized legrosszabb időszakát éli az ágazat” – közölte Thury Attila, a Tojásszövetség elnökhelyettese a napilap munkatársának.
A szövetség adatai szerint az első fél évben 345,4 millió tojást termeltek Magyarországon, ami a tavalyi, szintén válságos esztendő csupán 65,4 százalékát teszi ki. Az idén a termelés mellett a belföldi értékesítés 18 százalékkal csökkent a harminchatodik hétig a tavalyihoz képest, mindemellett az uniós tagállamokból érkező import 14,5 százalékkal nőtt – ez év első fél évében hetvenegymillió darabot tett ki.
„Az ágazatban érdekes módon alakulnak a piaci viszonyok. Annak ellenére, hogy a tojás termelői ára évek óta csökken, a fogyasztói árszint nem lett alacsonyabb” – közölte Thury Attila. Elmondása szerint az első fél évben több mint két forinttal csökkent a termelői ár – tizenöt forintra – az elmúlt év azonos időszakában tapasztalt árakhoz viszonyítva – ami már akkor is nagyon alacsonynak számított. A csökkenő termelői árhoz azonban egyre növekvő takarmányárak társulnak.
Drágul a takarmány
A szövetség adatai szerint az idei első fél évben egy kiló tojás áráért csupán 3,3 kiló takarmányt vásárolhattak a gazdálkodók, 2006-ban még 5,18 kilót – az ideális öt és fél kiló lenne. „A tálcás tojás ára 2,66 forinttal csökkent, míg a dobozos tojás ára 1,20 forinttal nőtt” – tudtuk meg Thury Attilától. A szövetség összesített adataiból kiderül: a kereskedők árszintje egyre csak növekszik. Ma már a tálcás tojás esetében darabonként 10,42 forintos, míg a dobozos tojás esetén huszonkét forintos árréssel dolgoznak az áruházláncok. Ezt az árrést egy módon lehetne csökkenteni: ha a magyar fogyasztók tudatosan a magyar tojást keresnék.
Dömpingár ellen tudatos vásárlással
„A világpiacon a túltermelés, túltelepítés miatt dömpingárak vannak, ezért ha mi nem adjuk olcsóbban, akkor a környező országokból hoznak be tojást” – jelezte Thury Attila. Kiemelte: ez ellen a tudatos vásárlás erősítésével jól lehetne védekezni, azonban sajnos a magyar fogyasztó olyan szegény, hogy elsősorban az árat nézi, nem a származás helyét. „Ezért fordulhat elő, hogy Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában is huszonhat forint a termelői ár, míg Magyarországon tizenhárom, Szlovákiában és Csehországban hasonlóképpen” – tájékoztatott.
"A különbség azért ekkora – mondta Thury –, mert a nyugati országok vásárlói még nincsenek annyira elszegényedve, hogy ne lenne bennük lojalitás a saját termelőik iránt, így természetesen az ő termékeit vásárolják meg. Ha Ausztriába vinne be importtojást egy kereskedő, egyszerűen nem vennék meg a vásárlók.”
Tojásra nincs védelem
Ahogy azt beszámolójából megtudtuk: a tojástermelés könnyű piaci szabályozás alá esik, ezért szinte lehetetlen bármilyen védelmet kapni az EU-ban. Történtek már próbálkozások a termelői összefogásra, mivel együtt nagyobb erővel léphetnének fel a multik ellen – de nem jártak sok sikerrel. „Magyarország egy kis közép-európai állam, ennek megfelelően a baromfiágazata sem túl nagy – összesen négymillió tyúkot nevelünk. Lengyelországban ugyanakkor egy termelőnek van ennyi. A kereskedőláncok nagyon erősek, ezért ha az egész ország összeállna, akkor sem bírnánk olyan nagy befolyással, hogy változtatni tudnánk az árakon” – jelentette ki.
A védjegy segít
Ugyanakkor sokszor a magyar feliratú tojás eredete is megkérdőjelezhető. Többször előfordul ugyanis, hogy az importtojást egy hazai vállalkozás csomagolja, a dobozra pedig, amellyel a vásárló találkozik, ennek a magyar cégnek az azonosítója kerül. Szerinte változtatni kellene a rendeleteken is, hogy a tojás csomagolásán ne csak az üzem számát kelljen feltüntetni, hanem a tojás eredeti termelési helyét is. Így már valóban reális döntés elé kerülne a vásárló.
„A koronás tojás védjegyet is ezért szorgalmazzuk, hirdetjük, azonban az anyagi lehetőségek miatt csak egy-egy szerény költségvetésű kampányt tudtunk indítani” – tájékoztatott Thury Attila.
Szakértők szerint az ágazatnak sok kárt okoznak azok is, akik a tojótyúkok ketreces tartása ellen kampányolnak. Ez azonban Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint munkahelyek ezreit veszélyezteti. Jelezte, a termelők a négymilliós hazai tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben tartják, és a mai körülmények sokaknak lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsó fehérjeforráshoz jussanak. A gazdálkodók 20-25 milliárd forintot költenek arra, hogy – összhangban az Európai Unió előírásaival – 2012. január elsejétől a tojótyúkoknak a ketrecekben „luxusfeltételeket” biztosítsanak.
Végh László emlékeztetett: különböző, magukat állatvédő szervezeteknek mondó társulások időnként újra és újra azt állítják, hogy a mezőgazdasági haszonállatokat kegyetlen körülmények között tartják, ám ehhez tudományos hátteret nem biztosítanak. Így ezek nem tesznek mást, mint rossz hírét keltik bizonyos tevékenységeknek. Mindezt kizárólag gazdasági érdekből, s nincs más céljuk, mint tönkretenni egy ágazatot. A tyúkok ketreces tartása mintegy száz évre nyúlik vissza, folyamatosan fejlesztve a technológiát az állatok igényeinek megfelelően. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia.
