Az eredmények akkor láttak napvilágot, amikor az uniós tagállamok a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv (Platform Work Directive) nemzeti szintű átültetésének szakaszába lépnek; az elkövetkező hónapok döntései évekre meghatározzák majd a platformalapú munka hazai működését.
Az Ipsos felmérése szerint Magyarországon kifejezetten erős a rugalmas platformmunka támogatottsága: a válaszadók 85 százaléka szerint a dolgozóknak maguknak kellene dönteniük arról, mikor és mennyit dolgoznak, ami rávilágít arra, mekkora értéket képvisel a rugalmasság a mindennapi munka világában.
Tágabb kontextusban a válaszadók 72 százaléka támogatja a rugalmas platformalapú munkavégzés elérhetőségének megőrzését, míg mindössze 7 százalékuk pártolna olyan szigorúbb szabályozást, amely csökkenthetné ezt a rugalmasságot.
Mindez egyértelmű elvárásra mutat rá: a magyar lakosság azt szeretné, ha ez a rugalmasság fennmaradna, méghozzá világos, jól megtervezett szabályok keretei között.
A platformmunka értékes kiegészítés
A felmérés arra is rámutat, milyen helyet foglal el a platformalapú munka a szélesebb munkaerőpiacon. A magyarok körében elterjedt nézet, hogy az a gazdaság kiegészítő eleme: a válaszadók többsége szerint békésen megfér a hagyományos foglalkoztatással (47%), illetve hiánypótló szerepet tölt be mellette (69%).
A platformalapú munkára sokkal inkább a kiegészítő jövedelemszerzés és a személyre szabott munkarend eszközeként tekintenek. Ez tükröződik abban is, kiket tartanak a rendszer fő haszonélvezőinek: leggyakrabban a diákokat (78% szerint), az idősebb munkavállalókat (73%) és a gyermeknevelést a munkával összeegyeztető szülőket (71%) nevezték meg olyan csoportként, akik profitálnak ezekből a lehetőségekből.
„Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a platformalapú munka egyre szervesebben beépül a mindennapi magyar gazdasági valóságba. Ahelyett, hogy felváltaná a hagyományos foglalkoztatást, sokkal inkább kiegészítő rétegként értelmezik: bővíti a jövedelemszerzési lehetőségeket, és lehetővé teszi, hogy az emberek az egyéni élethelyzetükhöz jobban illeszkedő formában vállaljanak munkát.”
– hangoztatta Glen Hodgson, a Freelance Movement szakmai szervezet és érdekérvényesítő kezdeményezés főtitkára.
A kiszállító platformok segítik a mindennapi életet
A kiszállító platformok sokak mindennapi rutinjának részévé váltak Magyarországon. A válaszadók jelentős része vett igénybe étel- vagy élelmiszer-kiszállítást az elmúlt évben, és 56% nyilatkozott úgy, hogy ezek a szolgáltatások javítják a mindennapjaikat – időt takarítanak meg, növelik a kényelmet, vagy javítják az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a hatás különösen szembetűnő a fiatalok körében, akik számára ezek a felületek már a mindennapok természetes velejárói.
A kényelmi szempontokon túl a platformok a helyi gazdaság támogatásában is szerepet vállalnak. Magyarországon a megkérdezettek 62 százaléka szerint a kiszállító platformok támogatják a helyi éttermeket és üzleteket, a felhasználók 80 százaléka pedig új helyi vállalkozásokat fedezett fel rajtuk keresztül.
„Az emberek tisztában vannak a platformok gyakorlati szerepével – legyen szó rugalmas jövedelemhez jutásról vagy a helyi vállalkozások támogatásáról. Egyértelmű elvárás mutatkozik arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók több szempontot is mérlegeljenek.”
– fogalmazott Hanna Agnes Persson, az Ipsos vezető tanácsadója
Összességében az eredmények világos irányt jelölnek ki Magyarországon. Miközben a tagállami jogalkotás formálódik a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv mentén, az eredmények határozott elvárást közvetítenek: a rugalmas munkalehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk – és a szabályok gyakorlati átültetésének módja határozza majd meg, hogy ez a rugalmasság a valóságban is megőrizhető lesz-e.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock / My page is full
