Június óta magyar elnöke van az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetségének (IFOAM Organics Europe). Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az élelmiszerrendszereink jövője szempontjából meghatározó időszakban, a 2026–2029-es ciklusban irányíthatja az ökológiai termékpálya szereplőit képviselő szervezetet.

Az idén 15 éves fennállását ünneplő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjeként, és az IFOAM eddigi alelnökeként már sokat tett a bioszektor pozitív megítéléséért. Meglepte, hogy az európai ernyőszervezet júniusi közgyűlésén elnökké választották?

Az előző elnök mandátuma lejárt, kitöltötte a maximális időt, én pedig már hat éve alelnökként dolgozom a szervezetben. Az IFOAM számára – az eddig elért eredményei miatt – fontos volt, hogy olyan vezetőt válasszon, aki biztosítja a folytonosságot. Az elkövetkező hónapok, évek ugyanis stratégiai szempontból rendkívül fontosak: uniós szinten most születnek meg azok a költségvetési, agrárfinanszírozást érintő döntések, amelyek később nemzeti és regionális szinteken is meghatározzák az ökológiai gazdálkodás jövőjét. Fontos, hogy továbbra is következetesen képviseljük a szempontjainkat, pl. a következő KAP-ciklus tervezésekor, annak érdekében, hogy az ökológiai gazdálkodás Magyarországon és Európában is tovább erősödjön. Ez a törekvés nemcsak önmagáért a biogazdálkodásért zajlik, hanem azért, mert az ökológiai gazdálkodással versenyképesebb, ellenállóbb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termékpályák jöhetnek létre, ami a mai, sokféle kihívással küszködő élelmiszer-termelés világában különösen időszerű.

Ha már kihívások… Az ökológiai szemlélet miben, mivel tudja támogatni aszály, vízhiány esetén a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát?

Tudományos kísérletek sora bizonyítja, hogy az ökológiai módszerekkel művelt talajok vízmegtartó képessége kedvezőbb, mint a konvencionális módon művelteké. A szervestápanyag-utánpótlás, pl. az istállótrágya vagy a komposzt alkalmazása, a változatos, pillangósokat tartalmazó vetésforgó, a kémiai inputoktól mentes, ma már gyakran forgatás nélküli talajművelés és a nagyobb biodiverzitás mind-mind segítik a vízmegtartást. Miért? Mert támogatják az egészségesebb talajéletet, a jobb talajszerkezetet, ezáltal pedig a kedvezőbb beszivárgási és vízmegtartási tulajdonságokat. Tartamkísérletek tanulsága szerint a csapadékbeszivárgás mértéke ökológiai művelés mellett mintegy tízszerese a konvencionális területen mért értékeknek, míg a vízmegtartás is szignifikánsan, 17 százalékkal kedvezőbb.
Emellett az ökológiai gazdálkodás a természetes vizeink és vízbázisaink tisztaságának megőrzését is segíti, hiszen nem alkalmaz műtrágyákat és kémiai növényvédő szereket, ezáltal pedig nemcsak a bioélelmiszerekben, de vizeinkben is kevesebb a szermaradék.

Talán furcsán hangzik, de kutatóként azt kell mondjam, az aszály néha segítségünkre van. Ideális körülményeket biztosít az extrém szárazságtűrést és ellenálló képességet vizsgáló kísérleteinkhez. Valós körülmények között láthatjuk, mit bír ki egy-egy faj vagy fajta ökológiai művelésben – beváltja-e a hozzá fűzött reményeinket. A szőlő és gyümölcsültetvények sorköztakarására fejlesztett, új, szárazságtűrő magkeverékünk például garantáltan kiállja a próbát, hiszen a valaha volt legforróbb években szelektáljuk.

Mit profitálhatunk mi magyarok az ön elnöki ciklusából?

Komoly lehetőséget tartogat ez a pozíció a kapcsolatok kialakítására az Európai Unió meghatározó szakpolitikai szereplőivel, döntéshozóival. Ez egyrészt előnyös abból a szempontból, hogy közvetíteni tudom feléjük a kelet-közép-európai régió, és benne Magyarország kihívásait és javaslatait. Másrészt első kézből követhetem az uniós tervezés folyamatát, a prioritások alakulását és a meghatározó diskurzusokat, ami segíthet abban, hogy élni tudjunk a jövőben megnyíló lehetőségekkel, finanszírozási eszközökkel, és a kezdetektől aktívan részt vegyünk a prioritások meghatározásában.

Magyarországon tavaly a mezőgazdasági területek mintegy 8,5 százalékán, már több mint 400 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás. A területbővüléssel párhuzamosan erősödött a biotermékek iránti hazai és nemzetközi kereslet is. Hogy látja a biopiac hazai helyzetét, trendjeit?

A biotermékek kiskereskedelmi forgalma dinamikus növekedést mutat Magyarországon, 2023 óta évente mintegy 12–14 százalékkal nő. A hazai fogyasztók egyre nyitottabbak az ökológiai termékekre. Ugyanakkor a biotermékek ma még csupán 1,2 százalékát adják a teljes hazai étel- és italvásárlásnak. Ez más országokkal összevetve elég alacsony. Összehasonlításképp, az unióban Dániában a legmagasabb az ökotermékek piaci aránya a kiskereskedelemben: 11,8 százalék. Ott 362 eurót költ évente egy lakos bioélelmiszerre, míg nálunk még csak 15-öt.

Milyen feladatok, kihívások állnak a hazai bioszektor előtt? Milyen kitörési lehetőségeink vannak? Hol tart a hazai termékfejlesztés?

Fontos feladat és kihívás a jövőre nézve, hogy a bővülő hazai keresletet minél több magyar áruval elégítsük ki. Ez egyrészt biztos felvevőpiacot jelentene a magyar ökológiai termelők és biotermékeik számára, másrészt helyben tartaná a hozzáadott értéket. A hazai szántóföldi biotermények java jelenleg alapanyagként hagyja el az országot, ami nem fenntartható. Teljes termékpályákban kellene inkább gondolkodni, és a jelenleginél nagyobb arányban előállítani magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékeket.

Sajnos meglepően kevés az olyan hazai cég, amely feldolgozott bioterméket állít elő nagyobb mennyiségben. Csupán néhány olyan vállalkozásról beszélhetünk, amelyek meg tudnak jelenni az áruházláncok polcain, vagy a biotermékek legnagyobb európai vásárán, a BioFachon. Azt gondolom, fontos mielőbb elkezdeni a teljes termékpályában való gondolkodást, pl. lisztek, préselt olajok, méhészeti termékek előállításával. Ez a gazda számára is több lábon állást, hosszabb távú értékesítési kapcsolatokat biztosíthat. Kiemelten fontos továbbá a rövid ellátási láncok szerepének növelése, illetve, egyfajta vágyálomként, nagyon jó lenne, ha a bioalapanyagok és termékek bekerülnének végre a közétkeztetésbe, előnyt élveznének az élelmiszer-közbeszerzések során. Ez nagyot lendítene a szektor fejlődésén, miközben népegészségügyi célokat is hathatósan támogatna.

Korábban a piacbővülés egyik korlátjaként a biotermékek magas árát jelölték meg. Mi a helyzet ma ezen a területen?

Ma már ott tartunk, hogy szűkül az olló a bio- és a nem biotermékek ára között, vagyis csökken a köztük lévő árkülönbség. Az élelmiszerek inflációja a KSH adatai szerint 2023 és 2025 között megközelítőleg 33 százalék volt, de az ökológiai termékek átlagára ennél alacsonyabb mértékben (11%) emelkedett, vagyis a biotermékek jóval kisebb arányban drágultak, mint a szokványos módon előállítottak. A vásárlási adatok azt mutatják, hogy a 20 százalékos vagy annál kisebb árkülönbség az, ami a hazai fogyasztók többsége számára még elfogadható felár a biotermékekért.

A biogazdálkodás jelentősen hozzá tud járulni a talajtermékenység fokozásához, a vízmegtartáshoz, tömegtermékek helyett a minőségi élelmiszerek előállításához és a gazdálkodás jövedelmezőségéhez.

Milyen vállalásokat tett az IFOAM és ön elnökként az új ciklusra vonatkozóan?

Az ökológiai gazdálkodásnak kulcsszerepe van az olyan, sokat emlegetett célok elérésében, mint az ellenálló képesség javítása, az élelmiszer-önrendelkezés fokozása és a magasabb hozzáadott érték elérése. A biogazdálkodás jelentősen hozzá tud járulni a talajtermékenység fokozásához, a vízmegtartáshoz, tömegtermékek helyett a minőségi élelmiszerek előállításához, és a gazdálkodás jövedelmezőségéhez. Összességében jó eszköz lehet a kihívások kezelésére. Nem tökéletes, és nem kizárólagos, de valós perspektívát jelentő eszköz. Ezt támasztja alá az is, hogy az ökológiai gazdálkodás az unió 2040-ig kitűzött kutatás-fejlesztési stratégiájában központi helyen szerepel.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetőjeként, de IFOAM-elnökként is a tudományos, tényeken alapuló érvelés híve vagyok. Nem szeretném, ha az öko ügye hitvita tárgya lenne. Mindenkinek jobb, ha objektíven tárjuk fel az általunk képviselt ökológiai módszerek előnyeit és korlátait. Szerintem ez a korrekt út és hozzáállás.

Fotók: ÖMKi

KATTINTSON! A cikk a Store Insider 2026. szeptemberi számának digitális változatában is olvasható.