Becsült olvasási idő: 3 perc
Tízből hat fogyasztó számára fontos, hogy magyar élelmiszert válasszon

Legkeresettebb hazai élelmiszer a húskészítmény, zöldség-gyümölcs, tej, liszt, cukor, sajt, joghurt és tejföl.

magyarA hazai fogyasztók mintegy háromnegyed része részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Legtöbbjük döntését a jó minőség, a termék egészséges volta, valamint megbízható alapanyaga befolyásolja. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalt felmérése a magyar termékek megítéléséről a fogyasztók körében.

„Tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon. Közülük egyharmad a jó minőséget, egyötöd a hazai áru egészséges voltát jelölte döntése fő okának” – tájékoztat Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője. „Utána sorrendben a megbízható alapanyagot, a megszokott ízt és a márka kedveltségét nevezték meg, 10-17 százalék közötti arányban.”

Általában „fontos is, meg nem is” az élelmiszer magyar eredete, mondta a megkérdezettek 23 százaléka. További 16 százalék számára nem lényeges tényező, hogy a beszerezni szándékozott élelmiszer magyar legyen.

Az egyes élelmiszer fajtákat tekintve, a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor, búzadara (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53).

Utánuk a sorrend: tészta,ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

„Hajlandó vagyok többet fizetni egy magyar termékért a külföldivel szemben” – mondta a válaszadók 26 százaléka. Zömük plusz 5-10 százalékot kész kiadni hazai áruért. Kisebb részük viszont 10 százaléknál nagyobb árkülönbséget is elfogad. Általában magasabb árat magyar élelmiszerért a nők, legnagyobb jövedelműek, és felsőfokú végzettségűek hajlandók fizetni magyar élelmiszerekért.
 
A megkérdezettek többsége, 74 százaléka ugyanannyit kész fizetni egy magyar termékért, mint egy külföldiért.

A Nielsen kutatói a láncok akciós újságainak vizsgálata alapján megállapították, hogy a húskészítmények átlag 68 százalékát magyar termék logóval együtt hirdették idén júliusban. A zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan 58 százalékát akciózták a magyar eredet megjelölésével.

Ezzel kapcsolatban Villányi Ágnes felhívja a figyelmet egy ígéretes lehetőségre:     Villányi Ágnes
„Érdemes lenne a magyar termék megjelölést kiterjeszteni olyan kategóriákra, amelyeknél szintén fontos a fogyasztók számára, hogy hazai eredetű az élelmiszer. Felmérésünk szerint ugyanis, ha a boltok egy árucikket magyar termék logóval kínálnak, akkor jelentősen megnövekszik, olykor duplájára emelkedik az eladása.”
 
A felmérés kiterjedt arra is, hogy mit jelent a fogyasztók számára, ha egy élelmiszer csomagolásán magyar származásra utaló feliratot, információt találnak. Legtöbben azt válaszolták (49 százalék), hogy „kizárólag magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő”. Utána: „Jelentős részben magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő” (31), „Magyarországon csomagolták” (10), „Márkájuk magyar” (8).

Egyes élelmiszer kategóriák vásárlásánál a fogyasztók hány százaléka részesíti előnyben a magyar terméket? A válaszadók százalékában.

 

Termékcsoport

(%

Feldolgozott hús

81

Zöldség, gyümölcs

76

Tej

72

Alapvető élelmiszerek:
liszt, cukor, búzadara

62

Sajt

54

Joghurt, tejföl, kefir,
Tejdesszert, tejszelet

54

Méz, lekvár

53

Tészta

43

Ásványvíz

42

Fagyasztott zöldség
és gyümölcs

40

Étolaj

39

Gyümölcslé, szénsavas
üdítőital

38

Margarin, vaj

37

Édes keksz

27

Konzerv és dobozos étel

27

Csokoládé

23

Sör

21

Kávé

18

 

Forrás: Nielsen piackutató vállalat