Becsült olvasási idő: 2 perc
Tojáspiac és tyúkjólét

Ráfizethetnek azok a tojástermelők, akik nem komfortosítják tyúkketreceiket. Két hónapjuk van az átállásra.

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság hazánk és még további 12 tagállamban a tojótyúkok nem megfelelő tartási körülményei miatt. Több mint egy évtizede hatályos jogszabályt kérnek számon Brüsszelből. Az EU 1999-ben írta elő a 350-nél több tyúkot tartó telepeknek, hogy csak nagyobb, komfortosabb ketrecekben tarthatják a szárnyasokat.

A vonatkozó rendelkezés szerint a tojótyúkok ezután kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben” vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. Minden tojónak a korábbi 500 helyett 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.


Hazai viszonylatban több milliárd forintra becsülték az átállás költségeit. A súlyos kiadások ellenére a tojásos gazdaságok zöme teljesítette a rendelkezést, a Vidékfejlesztési Minisztérium az utóbbi években háromszor írt ki támogatásra pályázatot, könnyítve a kisebb ketrecekkel rendelkező gazdák dolgát. Például tavaly 3 milliárd forintot ítéltek meg erre a célra. A nagyobb cégek – mint a több százezres állománnyal rendelkező kerekegyházi Szijártó Bt. – évekig dolgoztak a váltáson. Ott 2009-ben készült el az első korszerű tojócsarnok, s idénre olyan termelési színvonalat értek el, amelyik megfelel az uniós követelményeknek. A kisebbek – mint Nagykőrösön V. Faragó Ferenc – eredendően szabad tartásra rendezték be kétezres törzsállományú gazdaságukat.  

A pénz híján váltani nem tudó gazdák bezárhatják telepeiket, vagy ha nem teszik, tojásaikat pár forintért ipari célra értékesíthetik. A termelők szerint a tojások közvetlen fogyasztástól való eltiltásával aranybányát nyitottak a forgalmazóknak.


Komfortosabb ketrec kell a tyúkoknak

– A kereskedés útjai kifürkészhetetlenek, ezért ne legyen kétségünk afelől, hogy az iparinak minősített, 4 forintért felvásárolt tojások, mondjuk, 25 forintért jelennek meg az áruházakban. De ettől eltekintve az egész minősítés egészében értelmetlen. Mennyivel jár jobban a fogyasztó, ha az ipari tojást nem rántottaként, hanem tésztában, cukrászkészítményekben fogyasztja el?

Az is egy súlyos ellentmondás, hogy a termelő nem bélyegezheti étkezésinek a tojásokat, ha az kakassal együtt tartott tyúkállományból származik. Így rendelkezik az uniós élelmiszertörvény. A kakashágás csak ürügy, ezért az én véleményem – és még sok termelő véleménye – az, hogy az egész tyúkjóléti rendelkezést a nagy nyugati termelők és kereskedelmi konszernek kényszerítették ki. Költségekbe verik, ellehetetlenítik a kiscégeket. Csökken a hazai termelés, az pedig drágulást okoz a tojáspiacon, de főleg azért, mert importtal diktálják az árakat – mondta el véleményét V. Faragó Ferenc.