Folyamatosan fiatalodó veterán
A 80. születésnapját tavaly ünneplő alumínium italdoboz visszagyűjtésének és újrahasznosításának szükségessége szinte egyidős e csomagolóanyag történetével. A világon először 1935-ben az Egyesült Államokban, a virginiai Richmondban töltöttek italt - sört - alumíniumdobozba, de már akkor gondoskodtak a csomagolás, vagyis az aludobozok visszagyűjtéséről. A népszerű csomagolóanyag szelektív gyűjtése már a kezdetekben is, csakúgy, mint napjainkban, egyszerre volt gazdasági és környezetvédelmi szükségszerűség. Ennek oka az, hogy újrahasznosított alumíniumból, az elsődleges nyersanyagból készülő fémhez képest 95%-os energiamegtakarítással gyárthatunk újra alumíniumdobozokat és más hasznos termékeket, ráadásul minden 1 tonna alumínium újrahasznosításával 9 tonna CO2 kibocsátástól is megkíméljük bolygónkat.
Állandó körforgásban: lehet, hogy 80 éves aludobozból iszunk?
Hihetetlen, de igaz, hogy a világon valaha legyártott és forgalomba hozott aludobozok anyagának mintegy 75%-a napjainkban is körfogásban van, mivel folyamatosan újrahasznosításra kerül. A ma vett üdítőnk dobozában ezért ott van a szüleink és nagyszüleink korában forgalomban lévő aludobozok anyagának jelentős hányada is.
„Az alumíniumdobozok magas újrahasznosítási arányát elérni csak a lakosság folyamatos edukációjával és hatékony szelektív hulladékgyűjtési rendszer üzemeltetésével lehet” – mondta Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon az elmúlt években sokat fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés, de a lakosság környezettudatossága még alacsony. Ezért van az, hogy habár ma már mindenki számára elérhető a gyűjtés valamilyen formája, hazánkban mindössze az aludobozok 30-50%-át gyűjtjük vissza, szemben a fejlettebb uniós országok 75-80%-os visszagyűjtési mutatójával” – tette hozzá.
Jól bedobtuk magunkat az Aluvalutáért
A lakossági szemléletformálás volt a célja a most lezárult „Dobd Be Magad” környezetvédelmi edukációs kampánynak is. A program keretében a legnépszerűbb közösségi média oldalon a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos teszteket kellett a fiataloknak és fiatal felnőtteknek megoldaniuk. A tudástesztekben hírességek – Janicsák Veca, a népszerű lemezlovas DJ Free, illetve a Szomszédnéni Produkciós Iroda humoristái, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs – segítették a résztvevőket.
A program utolsó szakasza kifejezetten az aludobozok országszerte mintegy 200 kiskereskedelmi áruházban elérhető visszagyűjtő automatákkal történő visszagyűjtését ösztönözte. Ebben az időszakban, októberben, több mint 31.682 aludobozt gyűjtöttek vissza azok, akik hallgattak a program hívószavára, vagyis „bedobták magukat” a környezetvédelem szorgos hétköznapjaiba és segítettek visszagyűjteni valamennyit abból a csomagolóanyagból, amelyből mi magyarok 800-900 millió darabot használunk el minden évben.
Érdekes módon a „Dobd Be Magad” környezetvédelmi edukációs kampányban nem a budapesti, hanem a fővároson kívül élő lakosság volt a legaktívabb az aludobozok szelektív gyűjtésben.
A legtöbb dobozt - egy résztvevőre vetítve, átlagosan - a Tökölön (532 db), Dunaújvárosban (418 db), Pécsett (401 db), Hódmezővásárhelyen (247 db) és a Dunakeszin (189 db) élők gyűjtötték és jutatták vissza a körforgásba a visszagyűjtő automaták segítségével, messze túlszárnyalva ezzel az országos más részeiből a játékban résztvevők 118 doboz / fős átlagát.
A programba a legtöbb résztvevő Budapestről nevezett be, ahol is a legtudatosabb aludoboz gyűjtő városrészek a III., a VI., és a X. kerületek voltak.
A „Dobd Be Magad” program legeredményesebb résztvevője egy pécsi aludoboz gyűjtő volt, aki kimagaslóan sok, összesen 2.037 aludobozt gyűjtött vissza.
