Becsült olvasási idő: 3 perc
Tovább védenék a hungarikumokat

Azok a termékek, illetve termékkategóriák, amelyek rendelkeznek a hungarikum címmel,  a jövőben akár védjeggyel is hirdethetik egyediségüket. A VM védjegyhasználatra irányuló tervezetének célja a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült büszkeségeink kiemelése, védelme.

A Hungarikum törvény alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeti keretei között működő Hungarikum Bizottság titkársága közreműködésével a Hungarikum Bizottság elnöke pályázatot írt ki a hungarikum védjegy grafikájának kidolgozására, melynek eredményeként kétfordulós bírálatot követően a „Szentkorona-1000” jeligével ellátott grafika került nyertesként kiválasztásra. Ennek eredményeként két (színes és fekete-fehér változatra vonatkozó) védjegyoltalmi igény került bejelentésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, mely védjegyek lajstromozása folyamatban van.

 

A védjegyoltalom megkérésének célja a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő tételek kiemelése, védelme. A védjegy tulajdonosa: Vidékfejlesztési Minisztérium. A védjegy használati jogot kérelem útján lehet igényelni a következő eljárás szerint:

 

 

1.      A kérelem benyújtása

 

1.1. A védjegyhasználat iránti kérelmet egy példányban kell benyújtani és annak a következőket kell tartalmaznia:

 

-          a kérelmező nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét;

-          a kérelmező által gondozott hungarikum megjelölését (a Hungarikumok Gyűjteménye szerinti megnevezéssel);

-          annak bemutatását és igazolását, hogy a kérelmező által előállított áru vagy az általa nyújtott szolgáltatás igazolhatóan kapcsolódik az adott hungarikumhoz;

-          tagsághoz kötött tevékenység esetén a tagsági viszony igazolását;

-          a használni kívánt védjegy megjelölését (színes ábrás és/vagy fekete-fehér);

-          azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekkel kapcsolatban a kérelmező használni szeretné a védjegyet;

-          szövetkezet és gazdasági társaság esetén a cégjegyzékszámot;

-          egyesület vagy alapítvány esetén a bírósági nyilvántartás számát;

-          képviselet esetén a képviselő nevét és címét.

1.2. A védjegyhasználat iránti kérelemhez csatolni kell:

 

-          a kérelmező rövid bemutatását, amely különösen a következőket kell, hogy tartalmazza:

a) ismertetés a kérelmezőnek az adott gazdasági ágazatban betöltött szerepéről;

b) a kérelmező és jogelődei fennállásának (működésének) együttes időtartama;

c) a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért – éves nettó árbevétele;

d) a kérelmező tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervének tartalma;

e) a kérelmező védjegyeinek, formatervezési mintaoltalmainak és egyéb iparjogvédelmi jogainak megjelölése.

 

-          egyesület, alapítvány, szövetkezet és gazdasági társaság kérelmező esetén a NAV igazolását arról, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása;

-          természetes személy kérelmező (egyéni vállalkozó) esetén a 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;

-          képviselet esetén a meghatalmazást.

 

  1. 2.      A védjegyhasználat iránti kérelem elbírálása

A Hungarikum Védjegy és Jogvédelmi Szakbizottság Titkára (a továbbiakban: Titkár) a kérelem benyújtását követő 30 napon belül megvizsgálja, hogy a védjegyhasználat iránti kérelem az 1.1. és 1.2. pontokban előírt valamennyi követelménynek megfelel-e. Alaki vagy tartalmi hiányosság esetén a Titkár a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel, és ha a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a javaslatot a Hungarikum védjegy és Jogvédelmi Szakbizottság (a továbbiakban: Szakbizottság) érdemben nem tárgyalja meg és erről a Titkár a javaslattevőt értesíti.

Az 1.1. és 1.2. pontokban előírt követelményeknek megfelelő kérelemről a Titkár értesíti a Szakbizottság elnökét, aki gondoskodik a Szakbizottság összehívásáról.

A Szakbizottság a védjegyhasználat iránti kérelmet az alapján bírálja el, hogy a kérelmező és az általa forgalomba hozni kívánt áru, illetve általa nyújtott szolgáltatás méltó-e arra, hogy azt a fogyasztók a védjegy használata során a magyarság csúcsteljesítményét, kiemelt értéket vagy védett természeti értéket megtestesítő hungarikumként azonosítsák. Ennek mérlegelésekor a Szakbizottság különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

 a)      a kérelmező által előállított áru vagy az általa nyújtott szolgáltatás igazolhatóan kapcsolódik-e az adott hungarikumhoz;

b)      a kérelmező régóta gyárt-e olyan terméket, illetve régóta nyújt-e olyan szolgáltatást, ami az adott hungarikumhoz kötődik, továbbá ezek a termékek vagy szolgáltatások a fogyasztók körében ismertek-e;

c)      földrajziárujelző-oltalommal védett megjelöléssel vagy védjeggyel ellátott hungarikum esetén a kérelmező jogosult-e a földrajzi árujelző, illetve a védjegy használatára. 

  1. 3.      A védjegyhasználat engedélyezése, a szerződés megkötése

 

A Szakbizottság a 2. pontban felsorolt szempontok alapján a védjegyhasználati engedély iránti kérelemről a kérelem napirendjére vételétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. A Szakbizottság a védjegyhasználatot a Nizzai Megállapodás olyan osztálya kapcsán engedélyezi, amellyel kapcsolatban az adott hungarikum jellegéhez igazodóan a jogszerű védjegyhasználat megvalósulhat. A Szakbizottság védjegyhasználati szerződést jóváhagyó döntése alapján, annak megfelelő tartalommal a kérelmezővel a védjegyjogosult Vidékfejlesztési Minisztérium köti meg a védjegyhasználati szerződést.