Az elmúlt évtizedben több, mint 2000 RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) riasztás történt Európában - többek között ez derült ki a CSAOSZ és a Wessling Kft. által, a SIRHA Budapest kiállításon rendezett konferencián.
Szigorodó feltételek
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos jogszabályok bonyolultságán a vállalkozók sokszor nem igazodnak ki - hangsúlyozta Dr. Szilvássy Blanka (NÉBIH) az FCM-el (az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok - Food Contact Material) kapcsolatos előadásában.
Az említett kétezer riasztás jelentős hányada kínai termékekre vonatkozott és számítani lehet arra, hogy az analitikai módszerek fejlődésével az RASFF-riasztások száma növekedni fog. "Az FCM-kre irányuló fokozódó figyelem egyre inkább megköveteli, hogy a laboratóriumok, a hatóságok, a vállalkozók, és fogyasztók együttműködjenek, annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen az élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó, az emberi egészséget veszélyeztető vegyületek migrációját" – mondta el a NÉBIH szakembere.
Az idén egyébként még szigorúbbá válnak a csomagolóanyagokra vonatkozó uniós rendeletek. Mindez nem csak a csomagolóanyag-gyártókat és forgalmazókat érinti közvetlenül, hanem az élelmiszeripar szinte összes szereplőjét. A követelmények a csomagolások összetételére, újrahasználhatóságára és hasznosíthatóságára is vonatkoznak. 2025-re például a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani (anyagában, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából) – mondta el Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára előadásában.
Az FCM-ek analitikája a kutatóknak nehéz feladatot ad, hiszen több mint százezer anyag vizsgálatához kellene módszereket kifejleszteni, amihez a megfelelő kapacitás elengedhetetlen.
Az élelmiszerbe kerülő összes komponens (migráns) illetve, a csomagolóanyagok kioldódásának vizsgálatára szolgáló egyik eszköz, a migracell, valamint a bonyolult kromatográfiás technológiák.
Az Európai Unióban gyártott 60 millió tonna műanyag 39,5%-át csomagolóanyagként hasznosítják, így a csomagolóipar akár 24 millió tonna hulladékot generál évente.
Az új probléma a mikroműanyag
Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere beszélt a mikroműanyagok problémájáról.
Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben UV sugárzás hatására aprózódnak. Az így létrejövő, 5 mm-nél kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik.
Ezek a céltáplálékkal együtt véletlenül elfogyasztva az élőlények tápcsatornájában gyulladást okozhatnak, de bejuthatnak a keringési rendszerbe és a szövetekbe is, kockázatot jelentve az egész táplálékláncra. Tovább fokozza veszélyességüket, hogy a vizekbe és az élőlények szervezetébe toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok szivároghatnak.
A projektmenedzser beszélt a HappyFish projektről is, amelynek keretében ugyancsak történnek mikroműanyag-mérések és amely, a halhús minőségének javítását tűzte ki célul.
Reagálva az új típusú környezeti kockázatra, a WESSLING laboratóriumok egy saját fejlesztésű mintavételt követően FT-IR mikroszkóppal képesek meghatározni a mikroműanyagok mennyiségét, típusát.
