Az Edinburgh-i Egyetem egyik csapata által végzett kutatásban genetikailag módosított E.coli baktérium közbenjárásával sikerült a polietilén-tereftalátból (PET) származó tereftálsavat konvertálni az ízesítőanyaggá. A kísérletek alatt az új technológiával a tereftálsav 79 százalékát tudták átvarázsolni vanillinná. Ugyan a tudósok szerint az általuk mesterségesen előállított aroma emberi fogyasztásra alkalmas, az állításuk megerősítéséhez további vizsgálatokra azért még szükség lesz.
„Ez az első példa arra, hogy egy biológiai rendszert sikerült igénybe venni ahhoz, hogy a műanyaghulladékot értékes ipari vegyi anyagként hasznosíthassuk újra, és ennek a körforgásos gazdaság megvalósítása szempontjából nagyon izgalmas következményei lehetnek – fogalmazott Joanna Sadler, a tanulmány vezető szerzője. – Amellett, hogy kutatásaink eredményei jelentős hatást gyakorolhatnak a műanyagok fenntarthatóságának területére, egyszersmind azt is megmutatják, hogy a szintetikus biológia micsoda erővel rendelkezhet a valós kihívások kezelésében.”
A vanillin az élelmiszer- és kozmetikai iparban, illetve gyomirtók, habzásgátlók és tisztítószerek komponenseként egyaránt széles körben felhasznált vegyület. A C8H8O3 vegyjelű aldehid meglehetősen népszerű: 2018-ban például a 37 000 tonnát is meghaladta az iránta mutatkozó globális kereslet.
A potenciális felhasználási területek mennyisége miatt nem biztos, hogy éppen a boltban kapható fagylaltokban találkozhatunk majd először a plasztikpalackokból mesterségesen előállított vanillinnal. Az anyag sokoldalúsága miatt ugyanakkor a környezetünk idővel hatalmasat profitálhat abból, ha az összes szóba jöhető ipari szegmensben világszerte elterjedt összetevővé válik.
