Múlt hétvégén megkezdődött a magyar dinnyeszezon: legalább száz forint lesz a magyar dinnye kilója, a sok napsütés miatt azonban igazán jó termésre számíthatunk.

Ha a törvényt elfogadják, akkor testületi tagság csak a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari feldolgozók számára lenne kötelező

Szinte minden mezőgazdasági termény és haszonállat értékesítését támogatja, és összeköti a termelőket, a viszonteladókat, a feldolgozókat, a gyártókat, és nagyobb árbevételhez juttatja őket. Különlegessége, hogy automatizálja az adásvételi folyamatokat, azaz az eladók és a vevők csak feltöltik ajánlataikat és a piactér mindent intéz számukra. Jelenleg nincs a magyar piacon a Magro-hoz hasonló, a kereskedést automatizált folyamatokkal támogató piactér.

A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15–ig kell befizetniük a gazdáknak az MVH kárenyhítési lebonyolítási számlájára. 

Ami jó a vásárlónak, nem biztos, hogy a termelőnek is az. Idén a legtöbb zöldség-gyümölcs nem drágább, esetenként még olcsóbb is, mint tavaly volt, holott a termelők költségei alaposan megnövekedtek. Az import áruk korlátozzák a hazai gazdákat abban, hogy a fogyasztókkal fizettessék meg az áfa, az energia árak emelkedését.

A hazai húsfeldolgozók sertésből a hazai alapanyag hiányára panaszkodnak. A termelők viszont, noha nagy a kereslet húsra, úgy tartják, nincs megfizetve a hazai áru.

Az uniós fogyasztók és gazdák érdekeit, úgy kell védelemben részesítenünk, hogy közben ne sértsük a tisztességes kereskedelem szabályait

Ments András, a Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségének elnöke A magyar áru szerepe a gasztronómiában címmel tartott előadást a III. Országos Farsangi Fánkfesztiválon. A szakember által kidolgozott rendszerben a magyar terméket előállító termelő úgy értékesítheti portékáját az éttermekben és boltokban, hogy azt nem kell vinnie sehova.