Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a világban végbement változások miatt a szakterületen előtérbe kell helyezni a társalmi tudásrendszer fejlesztését és a szemléletformálást, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelését.
Bognár Lajos szólt arról, hogy szakértői becslések szerint belföldön évente mintegy 3 millió embert érint az élelmiszer eredetű megbetegedés. Hozzátette, az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz.
A 10 évre szóló, középtávú nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia legfontosabb célja, hogy a megvalósuló programok nyomán a társadalom számára átláthatóbb, egyben érthetőbb és jobb működési minőségű, komplex élelmiszerlánc-biztonsági rendszer jöjjön létre. Ennek a rendszernek kell biztosítania, hogy az élelmiszerlánc ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot sem az egyén, sem a társadalom számára. Tisztában kell lenni azzal, hogy teljes kockázatmentesség nem létezik, és – mivel az élelmiszerbiztonság nem mérhető – az objektív elemek mellett a szubjektív érzeteket, megítéléseket, félelmeket is figyelembe kell venni – fogalmazott.
A helyettes államtitkár ezen belül fontosnak nevezte az élelmiszerlánc kifehérítését, új információs adatbázisok létrehozását, az állami tudásbázis újraépítését. Továbbá nélkülözhetetlen az oktatási rendszer korszerűsítése ezen a területen, a központi, állami hatósági felügyelet esetleg még hiányzó elemeinek létrehozása, megerősítése – mondta.
Józwiak Ákos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) igazgatóhelyettese elmondta, hogy a stratégia küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, azaz az ember és a társadalom védelme. Ennek érdekében minél több élelmiszerlánc veszélyt szükséges azonosítani, és azok kockázatát elfogadható mértékűre csökkenteni. Nagyon hangsúlyos a stratégiában a tudásmenedzsment: az összes élelmiszerlánc-szereplőnél – a fogyasztót is beleértve – javítani kell a tudásszinten, ezzel elősegítve, hogy jót és jól tegyenek az élelmiszerláncban. Enyhíteni kell a lánc minden szereplője közötti – de különösen a vállalkozó és a fogyasztó kapcsolatára jellemző – információs aszimmetrián.
Józwiak Ákos vázolta az Élelmiszer-biztonsági Stratégia beavatkozási területeit és célprogramjait, amelyek négy fő területen 11 pont köré csoportosíthatóak. A tudáscentrum kiépítése és működtetése tartalmazza az egységes információ-menedzsment megteremtését, az átlátható kockázatelemzés bevezetését, valamint a
laboratóriumi rendszer újraszervezését. A tudáshálózat kialakítása és innovációtémakörbe a tudáshálózat alapjainak kiépítése, a modern oktatás-képzés, a partnerség a kutatásban, innovációban és az élénk közkapcsolatok tartoznak. Az ismert kockázatok felügyelete alá a széleskörű kockázatcsökkentés és a hiteles és erős hatóság megteremtése sorolhatóak. Az ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mértékű kockázatok kezelése a visszaélések elleni sikeres küzdelmet, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmét foglalja magába.
Kasza Gyula, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa ismertette, felmérésük szerint az emberek döntő többsége számára nagyon fontos a biztonságos élelmiszerek fogyasztása. A biztonság garantálását elsősorban az államtól várják, mindamellett, hogy a cégek felelősségét is fontosnak tartják. Emellett azonban ma már a vásárlók a saját felelősségükkel is tisztában vannak. A kutatás szerint a fogyasztók kétharmada úgy ítéli meg, hogy az élelmiszerbiztonsági kérdésekről közepes szintű, míg 12,5%-uk kevés ismerettel rendelkezik. A megkérdezettek több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság eszközeit meg kell erősíteni.
Az előadásokat követően a hatóság, az élelmiszeripar, a felsőoktatás/kutatás, és a fogyasztóvédelem képviselői beszéltek arról, hogy milyen mértékben érintették őket az elmúlt időszak élelmiszerbotrányai, illetve mondták el, mit tartanak a tervezet legfontosabb elemeinek.
Kovács Gergely, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a közelmúlt élelmiszerbotrányai hatottak a diszkontláncra is: újra ellenőrizték, átgondolták az élelmiszerbiztonsági rendszert és az ellenőrzési folyamatokat, további fejlesztéseket hajtottak végre a biztonságosabb élelmiszerek érdekében, például a lóhúsbotrány kapcsán bevezették a hústermékek DNS vizsgálatát. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a civil szervezeteknek komolyabb szerepet kell betölteniük az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikáció területén, hasonlóan a nyugat-európai modellhez, ahol már ezen szervezetek – a hatósági előírásoknál szigorúbb – elvárásainak kell a gyártóknak, kereskedőknek megfelelniük. Kovács Gergely a stratégia minden elemét fontosnak, a lánc minden szereplőjére nézve kötelezőnek tartja, és a Lidl nevében biztosította a diszkontlánc támogatását a stratégia végrehajtásához.
Természetesen befolyásolta a Nébih munkáját a botrányok sora, amelyekre megpróbáltak minél hatékonyabban reagálni, forrásokat átcsoportosítani, új prioritásokat felállítani – számolt be Józwiak Ákos. A Nébih igazgatóhelyettese a felnőtt lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos szemléletváltását célzó edukációs tevékenységet erősen problematikusnak látja. Nagyobb, ám csak hosszabb távon érezhető sikert inkább a korai, óvodai, iskolai tantervbe beiktatott oktatástól remél. A szakember a stratégia végső sikerét a felsőoktatás, a kutatás jelentős fejlesztése nélkül elképzelhetetlennek tartja.
Stégerné dr. Máté Mónika, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője elmondta, hogy az 
élelmiszerbotrányok hatása megfigyelhető volt a hallgatók erősödő aktivitásán, motivációján. Az élelmiszerbiztonság alaptantervbe iktatásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja az egységes szerkezeti ismeretanyag kidolgozását, valamint az ezt oktató tanárok hitelességét, alapos felkészítését. Emellett kiemelte a stratégia elemei közül a felsőoktatás erősítését, valamint kutatással kapcsolatos együttműködési lehetőségek újbóli megteremtését.
Dömölki Lívia élelmiszer-szakértő, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület képviseletében hangsúlyozta a civil fogyasztóvédők szerepét az élelmiszerbiztonsági kérdésekben történő kommunikáció terén. A fogyasztók számára talán a leghitelesebb információs forrást jelentik a fogyasztóvédők, ezért a szakértő szerint a hatóságnak szorosabb együttműködést kellene kialakítania a civilekkel. A tudásterjesztésre, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismeretanyag közlésére független, nem elkötelezett kommunikációs felületeket kellene találni, kialakítani – hangsúlyozta Dömölki Lívia, aki szükségesnek látja a kisvállalkozók erősebb szakmai ellenőrzését.
A Debreceni Csoport nem volt érintett a lóhúsbotrányban, de ez jó alkalom volt arra, hogy ellenőrizzék, jól működik-e a rendszer, megfelelő-e a nyomonkövetés, valamint új módszerek alkalmazására is megragadták az alkalmat – számolt be Tőtös Zsolt. A Debreceni Csoport ügyvezető igazgatója hangsúlyozta a fogyasztókért vállalt közös felelősséget, a bizalom kialakítását, hogy a vásárló elhiggye, valóban azt kapja, ami a címkéken szerepel. Az igazgató beszélt a tisztességes, a legszigorúbb előírásoknak is megfelelő gyártók versenyhátrányáról, amit a termékbiztonsággal nem törődő szürke- és feketegazdasági szereplőkkel szemben elszenvednek. Tőtös Zsolt a stratégia elemei közül a tudásaszimmetria enyhítését emelte ki.
Murányi László szerint az élelmiszerbotrányoknak pozitív és negatív hozadéka is volt a kereskedők számára. Egyrészt, ha egy terméket le kellett venni a polcokról, az forgalomcsökkenést okozott, másrészt viszont felhívta a figyelmet a megbízható forrásból történő beszerzés fontosságára, valamint alkalmat adott az önvizsgálatra is, annak felmérésére, hogy valóban megtettek-e mindent az élelmiszerbiztonság érdekében. A CO-OP Hungary vezérigazgatója szólt a korábbi hatósági intézkedések hasznosságáról – például a Nébih zöld szám bevezetéséről, amit a Coop is támogatott, valamint a VM által elindított fogyasztóvédelmi magazinról. A vezérigazgató a stratégia célkitűzései közül a tudásmenedzsmentet, a nyomonkövetés javítását, valamint az informatikai fejlesztéseket emelte ki.
Az élelmiszerbotrányokkal kapcsolatban Saltzer Kornél, a Spar Magyarország vezérigazgatója az objektív, hiteles mérések szükségességére hívta fel a figyelmet. A stratégiával kapcsolatban hangsúlyozta: az élelmiszerláncban mindenki a vásárlókért dolgozik, és maximális felelősséggel tartozik, hogy biztonságos termékek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Az élelmiszerlánc szereplői számára alapvető követelmény az átlátható tájékoztatás, az elérhető információk, a kétségekre adott hiteles válaszok. A vezérigazgató a feketegazdaság felszámolását tartja az egyik legégetőbb kérdésnek.Emlékeztetett: Magyarországon minden harmadik sertést nem ellenőrzött körülmények között, feketén vágnak le. Az élelmiszerlánc-biztonság erősítése során első lépésként a leggyengébb láncszemeket kell megkeresni és felzárkóztatni – hangsúlyozta Saltzer Kornél.
Volosinovszki János, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója szerint sok kárt okozhatnak az élelmiszerbiztonságról megalapozott kockázatbecslés nélkül felkapott, a valós helyzetnél sötétebbre festett hírek. Az élelmiszerlánc leginkább kontrollált része a feldolgozóipar – állapította meg az igazgató –, sokkal nagyobb a kockázat az alapanyagfronton, ahol nagyobb veszélynek vannak kitéve a nyersanyagok – ám ezeket a problémákat is sokszor a feldolgozókkal azonosítják. Kívánatos, hogy a szántóföldtől az asztalig az élelmiszerlánc minden szereplőjére legyen érvényes a nyomonkövetés, ugyanakkor hogyan oldható meg ez az importtermékek esetében? – vetette fel a kérdést Volosinovszki János.
Az emberek a történelem során soha nem fogyasztottak ennyire biztonságos élelmiszereket – szögezte le Éder Tamás. Az ÉFOSZ elnöke elismerte, hogy néha felszínre bukkannak kockázatok, de abban, hogy ezek az indokoltnál nagyobb szelet vetnek, abban a médiának nagy szerepe van. A napjainkban gyakoribb élelmiszerbotrányokért leginkább a gyártók között folyó kőkemény verseny okolható, amely során akár ismert cégek is a minőség butítása után már az élelmiszerbiztonság területén is hajlanak a rossz „kompromisszumokra”. Ennek tulajdonítható, hogy neves nyugat-európai cégek is a rövid távú túlélés érdekében belekeveredtek a lóhúsbotrányba.
Éder Tamás nagyon fontosnak tartja, hogy a transzparens, legális vállalkozások terhei ne növekedjenek. Az ÉFOSZ elnöke a stratégia egyik legfontosabb elemeként a tudásmenedzsment erősítését és az információs aszimmetria csökkentését említette.
Bognár Lajos közölte, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem már folyik – és nem csupán az élelmiszerbiztonság területén. Ezt a célt szolgálja majd többek között a laboratóriumi rendszer átszervezése is. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a stratégia a tisztességtelen piaci magatartás kezelésére is lehetőséget biztosít. Bodnár Lajos a tízéves stratégia végrehajtásának forrásáról elmondta: hazai, illetve uniós forrásból mintegy 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A közeljövőben várható első lépések: a társadalmi vitát és a kormánydöntést követően még ez év első félévében megjelenhet a stratégia.
