A GfK Hungária 2012 novemberében újra elkészítette a diszkontláncokkal foglalkozó tanulmányát, amelynek a közelmúlt politikai történései és gazdasági folyamatai különös aktualitást adnak. „A diszkont csatorna külön vizsgálatát indokolja, hogy a magyar háztartások jelentős hányadát – 85 százalékát – vásárlói között tudhatja, a napi fogyasztási cikkek piacán a részesedése magas és folyamatos emelkedést mutat” – mondta el Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Fontos
továbbá az a tény, hogy mind a versenytárs kereskedők, mind a beszállítók számára komoly piaci kihívást jelent, megválaszolandó üzleti kérdéseket vet fel. Az elmúlt hónapokban további aktualitást adott a témának a diszkont-kérdés gazdaságpolitikai vetülete (a plázastop rendeleten keresztül), valamint az egyik piaci szereplő felvásárlása és így kiesése a diszkontok mezőnyéből” – magyarázta a szakember.

Azon háztartások, amelyek vásárolnak a csatornában, teljes FMCG-költésüknek átlagosan egyötödét hagyják a diszkontokban. A többi csatorna közül a hipermarketek a legerősebb versenytársak, míg a hazai láncokkal jellemzően alacsonyabb a helyettesítés aránya, de az egyes láncok között jelentős egyéni különbségek is megfigyelhetők e tekintetben.

A diszkontok kínálata egyre homogénebb: évről évre kevesebb az olyan termékkategória, amelyben egy-egy lánc sajátos kínálatával jelentősebb előnyre tudna szert tenni. A kereskedelmi márkák szerepe továbbra is kiemelkedő a csatornában és egyre növekvő mértékű, annak ellenére, hogy az elmúlt években több, a saját márkákra alapozó lánc is megnyitotta polcait néhány vezető márkatermék előtt. A gyártói márkák jelentősebb piacrészt csak egyes élvezeti cikkek, néhány nagyon erős gyártói márkával jellemezhető kategória, vagy pedig olyan monopoljellegű termék esetén tudtak elérni, mint például a cukor.

Ami a diszkontok árszintjét illeti, a más csatornákban is erős árversennyel jellemzett kategóriákban, valamint a nem a szűkebb profiljukba tartozó frissáruk terén jellemzően nem vagy alig olcsóbbak, mint az országos átlag, míg más termékcsoportokban akár 15 százalék feletti árelőnyt is kínálhatnak. Az egyes diszkontláncok között jelentős különbségek találhatók mind az árukategóriák tényleges árazása, mind az árszint vásárlói megítélése terén. „Részben ennek, részben a különböző földrajzi jelenlétnek a következtében a láncok vásárlóközönsége is eltér egymástól, de országos átlagban elmondható, hogy a kisvárosi és a 60 évesnél idősebb háziasszony vezette háztartások átlagon felüli mértékben költenek a csatornában.

A tanulmány külön vizsgálja azokat a háztartásokat is, amelyek FMCG-költéseik nagyobb hányadát hagyják a diszkontokban, mint bármely más kereskedelmi formátumban. A tavalyi évhez képest a diszkontok e “hűséges” vásárlói körében jelentősebb átrendeződés következett be: csökkent a magasabb, és emelkedett az alacsonyabb jövedelmű háztartások aránya.

Néhány termékkategória átlagos árelőnye a diszkontláncokban az országos kiskereskedelmi átlagárhoz viszonyítva, 2011. szeptember – 2012. augusztus (az adatok százalékban kifejezve)
 

                         Árelőny a diszkontcsatornában

Feldolgozott hús                       7
Pékáru                                  -10
Sajt                                           2
Ásványvíz                               20
Csokoládé                              16
Tej                                            5
Joghurt                                   15
Étolaj                                        3

Forrás: Diszkontok 2011-2012, GfK Hungária

A tanulmány kitér a diszkontok ismertségének és imázsának megítélésére is. A minőség megítélése terén valamennyi nagy lánc átlag közeli értéket ér el, a választék pontozásakor már jelentősebb a láncok közötti különbség, míg a csatornában nem kiemelt helyen kezelt kompetenciák – mint a személyzet vagy a vásárlási élmény – terén jellemzően átlag alatti eredmények születtek.