„Annak idején úgy indítottuk el a Morgent, hogy három kritériumnak kell mindenképpen megfelelnie: az egészségtudatos táplálkozásnak, a környezettudatosságnak és a jó minőségnek. Azt szerettük volna, hogy ökológiai gondolkodással működtetve gazdaságos és fenntartható legyen az üzlet” – mondja a tulajdonos. Jelenleg több környezettudatos programjuk is fut, amelyek marketingelőnyökkel is járnak.

Ha környezettudatosak vagyunk, pozitív színben tudunk feltűnni a fogyasztó előtt, és ez szimpátiaalapú választást fog eredményezni – állítja Hargitai. Egyik projektjükben szelektív gyűjtéssel annyi elhasznált poharat gyűjtöttek össze az üzletükből, amiből egy két kilométer magas hegyet lehetne emelni.

„Nem kell ahhoz multinak lenni, hogy rentábilis legyen a bolt akkor is, ha környezettudatosan működünk, ha úgy van összerakva a szolgáltatás és az üzlet, hogy közben fenntartható is” – mondja a tulajdonos. Marketingben például szinte csak online működnek, és ahogy az üzletvezető vallja, egy kis cég nem engedheti meg magának, hogy golyószóró marketinggel éljen, csak mesterlövészpuskát tud használni. Hargitai István ma már a Győri Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának független szakmai tagja, és ahogy elmondja, ebben nagy szerepe volt annak, hogy a Morgennel sikereket értek el a környezettudatosságban.

Ökogerilla, vagy marketinges?

A Morgen számos fogyasztói szemléletformáló programot épített be az üzletmenetbe. Népszerű a „zöld áras” stratégiájuk. Ez abból áll, hogy elvitelre kínált italaiknak két áruk van: egy normál és egy zöld ár, amely alacsonyabb, éspedig azért, mert a vevő egy saját maga által hozott pohárba/edénybe kapja meg az italát, jellemzően kávét. „Alapvetően a vásárlónk így 50 forinttal kapja olcsóbban a kávét. Ha levonom ebből, hogy nem kapja meg a papírpoharat, akkor már csak 18 forintot bukok rajta. Megéri nekem, hogy a fogyasztóm 18
forintért környezettudatosabb? A válaszom abszolút igen. Ha hozzáadom azt, hogy ezzel megadom neki a választás szabadságát, az egyedi szolgáltatással népszerű leszek és behoz még két vevőt, akkor a veszteség máris nyereségbe fordul” – mondja az üzletvezető, aki szerint az ökogerillaság és a marketinges szemlélet nem zárja ki egymást. A komparatív előnyök mozgatják a dolgokat – vallja.

De terveznek egy szendvicsindexelési szolgáltatást is. Két kis logót fognak alkalmazni minden pultba kerülő szendvicsükön – az egyik a környezettudatosságot fogja jelölni, a másik pedig az egészségtudatosságot egy egytől háromig terjedő skálán. A levelek jelölik a környezettudatosságot, a keresztek pedig az egészségtudatosságot. „Ha egy kis zöld levelet és három zöld keresztet lát a vásárló a szendvics mellett, akkor ez azt jelenti, hogy kevésbé környezettudatos, viszont szuper egészségtudatos harapnivalót választ” – vázolja az egyszerű, de annál informatívabb ötletet a tulajdonos. Az információ és a tájékoztatás kulcsfontosságú ebben a kérdésben is, vallja Hargitai.

A koronavírus miatt előállt nehéz helyzetben is állítja: az ökotudatosság és a fenntarthatóság hídépítő téma, ami összehozza az embereket.

Nagyon népszerű a kávézaccos projekt is, amelynek létrehozásában aktívan működött közre a Morgen tulajdonosa. A győri üzlettulajdonosok ebben a projektben a helyi vásárcsarnok kávé-nagykereskedőjének szállítják vissza a kávézaccot, amelyet aztán a fogyasztók elvihetnek humusz gyanánt. „Gyakorlatilag nem tudunk annyi zaccot szállítani, amennyi elég lenne” – számol be a tulajdonos.

Ahogy Hargitai mondja, a társadalmi tudatformálás hosszú folyamat, viszont a vírushelyzet nem segített ebben, és elmondása szerint körülbelül két évet léptünk vissza a kérdésben a Covid miatt. „Újra kell magyaráznom mindent, hogy minek mi az értelme.” A nehéz időkben az emberek kevésbé gondolnak a környezetre, más jellegű problémák, akár a pillanatnyi létfenntartáshoz kapcsolódók kötik le őket.

A tulajdonos mára olyan projekteket szervez a környezetvédelmi bizottság tagjaként, mint az Első Győri Klímaexpo, a Sövény nevű öko-diákolimpia vagy a Lightning Day, amelyet a közeljövőben rendeznek meg Győrben, és a középpontjában az elektromos autók állnak majd, de egy ökoóvoda létrehozásában is segédkezik a Pannonhalmi Apátságnak.

Fenntarthatóan, de csak ha nem költséges

Az emberek többsége több környezetbarát terméket vásárolna, de a pandémia következtében sokan árérzékenyebbé váltak, ezért a cégektől várják el, hogy tegyenek a fenntarthatóságért – derül ki az EY tanácsadó vállalat 20 országban több mint 14 ezer fő bevonásával készült nemzetközi felméréséből, amely rendszeresen elemzi a fogyasztói szokások változását. A pandémia óta az emberek 64 százaléka előnyben részesíti a fenntartható termékeket vásárlásai során, de minden második válaszadó (53%) jobban oda is figyel költéseire, mint a válság előtt. A megkérdezettek több mint fele (56%) ezért csak olyankor dönt a környezetbarát megoldás mellett, ha azzal spórolhat is, például csökkenti az energiafogyasztást (85%), újrahasznosítja a termékcsomagolást (83%) vagy többször használható bevásárlótáskát választ (83%). A vevők ezenfelül több átláthatóságot várnának a gyártóktól és forgalmazóktól, mivel közel kétharmaduknak (61%) nincs elég információja ahhoz, hogy tudatosan hozzanak döntést. A fenntartható termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban az emberekben ráadásul kialakult egy negatív percepció is, hogy azok gyenge minőségűek (67%) és drágák (66%).