A friss élelmiszerek támogatóinak kellemes hír lehet, hogy a Stanford és a Johns Hopkins Egyetem kutatói a konzervélelmiszereket illetően érdekes megállapításokra jutottak. Közülük is kiemelkedik az a felismerés, hogy határozott kapcsolat fedezhető fel a konzerv élelmiszerek fogyasztása és a szervezet magasabb BPA (Biszfenol A) szintje között.

 A BPA egy számos célra felhasználható vegyület, és például a konzervdobozok és a befőttesüvegek fedelének belső felületén, a bevonat részeként is alkalmazni szokták.

Nem minden konzervdoboz esetében egyenlő a BPA-mennyisége.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a BPA-koncentráció a konzervlevesek, konzervtészták, illetve a konzervzöldségek és -gyümölcsök esetében a legmagasabb.

Nem teljesen világos, hogy a BPA milyen hatást is gyakorol az emberi szervezetre. Kalifornia mindazonáltal a BPA-t a női reproduktív toxicitású anyagok között tartja számon, és bizonyos kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek különösen fogékonyak a BPA okozta hormonális zavarokra. Az egészségesebb táplálkozást célzó (amerikai) szövetségi szabványok viszont éppen, hogy több konzervételt írnak elő az iskolai ebédben, ami tovább növeli a BPA-nak való kitettséget a gyermekek körében.

Manapság sok „edény” anyagában nyomát sem lehet fellelni a BPA-nak. A cumisüvegeknek például kifejezetten BPA-mentesnek kell lenniük.  A cégek a BPA helyett gyakran használnak szintetikus anyagokat, ám a tudósok egyelőre nem tudják, hogy ezek mennyire biztonságosak. A kutatók éppen ezért olyan kutatások támogatását szorgalmazzák a(z amerikai) szövetségi hatóságoknál, amelyek kiderítik, hogy az élelmiszerek csomagolásában a BPA pótlását célzó anyagok vajon károsítják-e a szervezet egészségét.