A kétoldalú tanácskozáson a tárgyaló felek a magyar és a ghánai mezőgazdaságot érintő együttműködés lehetőségeiről egyeztettek.
Farkas Sándor hangsúlyozta: Magyarország különleges partnerként tekint Ghánára, ahol már jelenleg is vannak magyar gazdasági szereplők, remény szerint számuk növekedését az agrárdiplomácia is segíteni fogja.
A miniszterhelyettes emlékeztetett a 2017 ősze óta működő ghánai-magyar mintafarm példájára, amely sikere után jelenleg Magyarország új projekteken is dolgozik. A vetőmagtermesztés mellett magyar állatfajtákat – sertést, baromfit - is meg szeretnénk honosítani.
Az ilyen mintafarmok kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar termékek, és innovációk bemutatására, illetve a ghánai piacra való belépés előszobáját is jelenthetik. Magyarország kész megosztani feldolgozóipari szaktudását, és erre Ghána is nyitott, az afrikai ország örömmel venné közös mezőgazdasági vállalkozások megjelenését és tevékenységét.
A két ország miniszterhelyettese szót ejtett az Agrárminisztérium-FAO ösztöndíjprogramról és a magyar és ghánai kutatóintézetek közötti együttműködésről is. Ezt Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és ghánai partnerintézménye nevében annak képviselője együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával erősítette meg.
Az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett
magasrangú vendégek előtt tartott beszédében Farkas Sándor úgy fogalmazott: a résztvevők és előadók megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat a magyar-afrikai mezőgazdasági kapcsolatokról, ezzel is segítve a fejlődést, az afrikai kontinens és Magyarország jövőbeni közös lehetőségeinek bővítését. Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, melyhez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Mindez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy saját országunk lakosságának élelmezését biztosítsuk. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezünk, valamint tudásunkat és technológiánkat szintén készen állunk megosztani partnereinkkel – mondta a miniszterhelyettes.
Az agrároktatás nyitott az afrikai hallgatók befogadására
Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Agrárminisztérium által szervezett fórumon Farkas Sándor utalt arra, hogy az afrikai kontinensen a magyar jelenlét a XX. század második felében rohamosan növekedett, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Több évszázados agrárkutatásunk és oktatásunk is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására. A 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolataink felelevenítését. Az elmúlt években Magyarország rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. A miniszterhelyettes elmondása szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.
Globális kihívások
Habár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáéhoz, Ugandáéhoz vagy a Dél-Afrikai Köztársaságéhoz képest, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen találhatjuk meg a helyes választ – fejtette ki Farkas Sándor. – Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása – sorolta.
Együttműködés a gabonakutatástól az akvakultúráig
Magyarországon számos kutatóintézet működik, amelyek közül kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az intézmény kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. A kutatási, és az üzleti együttműködéseink, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – zárta beszédét Farkas Sándor.
