hero
Store Insider
Becsült olvasási idő: 1 perc
Az aszály új pályára állítja a magyar növénytermesztést

Bár a május közepén érkezett országos esők némileg enyhítették a szárazságot, a tavaszi időszak első fele szinte teljesen csapadékmentes volt.

Már nem elég a májusi eső: váltásra kényszerülnek a magyar gazdák

A rendkívüli aszályhelyzet rányomja a bélyegét az idei európai termésvárakozásokra: az előrejelzések szerint az Európai Unióban a búza termése 8 százalékkal (128,7 millió tonnára), az árpáé pedig 9 százalékkal (52,3 millió tonnára) csökkenhet az előző évhez képest.

„A májusi eső mindenképpen aranyat ér, de az idei évben ez a csapadék inkább életmentő utolsó szalmaszálnak tekinthető. A probléma az, hogy a csapadék eloszlása nem egységes. Miközben a nyugati országrészben némileg javult a helyzet, a keleti régiókban egy méteres talajrétegből továbbra is drasztikus mennyiségű, 50-90 milliméter csapadék hiányzik. Ez a szárazság nem egyedi eset: 2022 óta szinte évről évre ezzel a kihívással szembesülünk, így fel kell készülnünk arra, hogy ez a helyzet tartósan velünk marad”

– mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. 

A szakember szerint a piaci reakciókban is látszik a változás. Mint említette, Európa-szerte – így Magyarországon is – racionális döntésként nagyjából 8 százalékkal csökkent a kukorica várt vetésterülete, mivel ez a kultúra kimondottan rosszul reagál a nyári hősokkokra és a csapadékhiányra. 

"A gazdáknak el kell fogadniuk, hogy a klímaváltozás miatt a kockázatkezelés, a tudatos szerkezetváltás és az aszálytűrő kultúrák alkalmazása már nem a jövő, hanem a jelen kötelező feladata a talpon maradáshoz. Ez az alkalmazkodás több túlélési stratégiánál: a valódi fenntarthatóság az, ha a termelési rendszereink nem csupán a környezetet kímélik, de képesek rugalmasan ellenállni a klímahatásoknak is. Az agrárium jövője és a termőföldek megóvása elképzelhetetlen a tudatos és fenntartható alkalmazkodási lépések nélkül” 

– tette hozzá.

Fotó: Pixabay / Anrita1705