Szigeti Tamás előadása akár így is kezdődhetett volna: a fizikai világot érzékszerveinken keresztül tapasztaljuk meg, a külvilágból érkező, különböző jeleket testünk felelős szervei egységesen elektromos jelekké alakítják, majd egy neurális hálózaton keresztül továbbítják agyunk megfelelő területei felé, ahol a jelekből érzetek keletkeznek, amelyeket tudatunk fog fel és értelmez.
Szigeti Tamás előadása azonban nem így kezdődött, az egyetemi hallgatók legnagyobb örömére, hiszen az érzékelés témaköre kapcsán talán még soha nem hallottak annyi viccet, kedves anekdotát, mint ezen a szeptember végi estén. Az előadó szemléletesen bemutatta az érzékszerveket, azok részvételét az érzékelésben, az agyban található érzékelési központokat, beszélt az akciós potenciálról, vagyis az érzékelés küszöbéről, ám a legérdekesebb rész, vagyis maga az érzékelés, és azon belül is az ízek világa csak ezután következett!
Megtudtuk, hogy a szem közvetíti az információk 87 százalékát, hogy a nyelvünkön pontosan hol érezzük a sósat, a keserűt és az édeset, hogy az érzékelés igenes tanítható és tanulható, ily módon tehát a szellem tudománya is. Ez a folyamat azonban fordítva is igaz, ma már a szaganyag mindössze 2-4 százaléka jut el ugyanis a receptorokig, ami azt jelenti, hogy a szaglásunk bizony visszafejlődött.
Az előadás alatt a lelkes hallgatóságnak bizony rendesen össze kellett szednie magát, hogy befogadja a személetesen és szellemesen előadott ismereteket: a nyírfacukor nem is nyírfából, hanem kukoricából készül, a hidrogénionok felelősek a savanyú ízért, a kinin után jobban érezzük a sósat, a humolon és a lupolon okozza a sör keserűségét, sőt még az álmosító hatásáért is e vegyületek felelnek, érdemes tehát az elbóbiskolást ezekre fogni.
Szó esett az ízvakságról, az Unicumban lévő keserű anyagokról, amelyek a gyomorsavakat stimulálják, na és az umamiról is, amely nem más, mint a nátrium glutamát, vagyis az ötödik alapíz! A legtöbb ételízesítőnkben használt ízfokozó anyag természetes formában is megtalálható az élelmiszereinkben, a paradicsom például sokat tartalmaz belőle, félig meggrillezve, megpárolva érezhető ez az íz, amely akár függőséget is okozhat!
Apropó függőség. Tudták, hogyan nevezik az agynak azt a részét, ahol a különböző függőségek kialakulnak? Nos ez a feketeállomány, egy kis gömb alakú rész valahol az agyunk közepén!
Mire ehhez a ponthoz értünk, kint is besötétedett, feljött a Hold, az előadás véget ért, a Kutatók éjszakája pedig megkezdődött!
