Az áfacsalás a hazai lisztpiacot is mérgezi, igaz, itt a fertőzöttség kisebb, mint a cukorpiacon tippelt 80-90 százalék: Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 20-25 százalékra becsült arányról beszél. A szakember úgy látja, az áfakérdés nem csak a kiesett adóbevételekről szól, hanem arról is, akarjuk-e, hogy működőképes maradjon a magyarországi legális élelmiszeripar.

Az áfacsalók azután fordultak a liszt felé (is), hogy a szemes termények esetében bevezetett fordított áfafizetés sikeresen tisztította a gabonapiacot. A szövetség szeretné elérni, hogy a félsertéshez hasonlóan a liszt esetében is csökkentse az áfát a kormány. Úgy látják, ha 5 százalékra vinnék le a liszt forgalmi adóját, az 1,5-1,7 milliárd forint megtakarítást jelentene a lakosságnak (és ugyanekkora bevételkiesést a költségvetésnek), amivel szemben a jelenleg 3-3,5 milliárd forintra becsült, elcsalt - be nem fizetett - áfa áll. Az egyeztetések megtörténtek, a NAV tud a problémáról, az ötlet mellett a vidékfejlesztési tárca is kiállt, de mindig elakad valahol az ügy - fogalmazott Lakatos, aki jó példaként említette, hogy Romániában 9 százalékra csökkentették a pékáruk és a liszt áfáját. Ha ezt még két évig így hagyjuk, úgy járunk, mint a húsipar, ahol rengeteg üzemnek kellett bezárnia - véli a Gabonaszövetség elnöke. A hazai malomiparban 12-13 év alatt a felére esett vissza a szereplők száma, elsősorban a koncentráció miatt, erre tett rá egy lapáttal az áfacsalók tevékenysége.