Felmérésükben megállapították, hogy az elmúlt három évben itthon dinamikusan növekedett az ökoélelmiszerek forgalmi értéke, és talán nem meglepő, hogy az e-kereskedelem bizonyult a leggyorsabban fejlődő értékesítési csatornának. A legfrissebb adatok alapján készített becslések szerint a hazai élelmiszerek 0,8-1%-a származik ellenőrzött ökológiai gazdaságból.
A bio és nem bio élelmiszerek közötti árkülönbség csökkent a vizsgált időszakban. A legnagyobb értékben és volumenben biobébiételeket, biozöldségeket és biogyümölcsöket vásároltak a hazai fogyasztók.
A NIQ adatai alapján a teljes biopiac körülbelül 0,8-1 százalékát adja a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalomnak Magyarországon, a számítások alapjául a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szolgáltak.
Rámutattak, hogy míg Európában a biotermékek forgalomnövekedése 2022 és 2023 között 3 százalékos volt, Magyarországon ez a fejlődés a NIQ által mért termékkategóriákban elérte a 19 százalékot.

Magyarországon az ökológiai termelők száma 2005-ről 2023-ra megnégyszereződött, mintegy 1500 gazdasági szereplőről 6000-re nőtt, valamint a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt ebben az időszakban. 125 000 hektárról 320 000 hektárra emelkedett a hazai tanúsított ökoterület (2,5-szeres növekedés), amivel a 2,6%-os ökoterület részarány 6,4%-ra emelkedett. Hazánk a 25. legnagyobb ökoterülettel rendelkező ország a globális rangsorban.
Mit tükröznek a hazai kiskereskedelmi adatok?
A bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulásáról rendszeresen napvilágra kerülnek nemzetközi adatok, ám Magyarországon most először készült erre vonatkozó, átfogó elemzés. A vizsgálattól az ÖMKi kutatói azt remélik, hogy a piaci adatok ismeretében növekedhet a szakpolitikai döntések megalapozottsága, és gazdaságilag is sikeresebbé válhatnak az ökológiai termelés szereplői, ha számszerű piaci tényekre alapozhatják gazdasági döntéseiket.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Európában átlagosan 66 eurót (körülbelül 25 000 forintot) Magyarországon viszont egyelőre csupán 10 eurót (körülbelül 4000 forintot) költenek a lakosok évente biotermékekre.
Az üzlettípusok sorrendjét tekintve a szupermarketek a drogériákkal együtt generálták abszolút értékben a legnagyobb forgalmat Magyarországon 2022 és 2024 között, 54%-os részaránnyal a vizsgált biokategóriákra vonatkozóan. A diszkontok ugyanebben az időszakban szintén meghatározó szerepet játszottak (28%). Az e-kereskedelem fejlődése a bioszektorban is igen jelentős, hisz 67,8%-os növekedéssel a legdinamikusabban fejlődő értékesítési csatornának bizonyult, tükrözve az online vásárlási szokások és a környezettudatos fogyasztás erősödő kapcsolatát. 2024-ben már a biotermékek 8%-át adták el e-kereskedelem útján. Mindeközben a hipermarketek szerepe csökkenni látszik a bioértékesítésben.

A KSH adatai alapján elmondható, hogy az élelmiszerek éves inflációja 2022 és 2024 között 35 százalékos volt, a biotermékek átlagára viszont 25,2 százalékkal emelkedett, így szűkült az olló a bio és a nem bio termékek ára között.
A hagyományos kiskereskedelem pénzforgalmi adatok szerint a legnépszerűbb termékek egyértelműen a biobébiételek. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontok adatait összesítő (úgynevezett modern kiskereskedelem) piacfelmérésből pedig azt látjuk, hogy a biozöldségek és -gyümölcsök érték el a legnagyobb értékesítési forgalmakat. A biobébiételek és -italok iránti kereslet évről évre nő, ami azt mutatja, hogy egyre több szülő tartja fontosnak a természetes és egészséges táplálkozást már csecsemőkortól kezdve.
Erősödő online
A biobébiételek forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között több mint harmadával, 6,4-ről 8,6 milliárd forintra nőtt. A szupermarketek és drogériák továbbra is a legmeghatározóbb értékesítési helyszínek, miközben az online értékesítési csatornák szerepe dinamikusan erősödött (+53%). Az ellenőrzött ökológiai termesztésből származó zöldségek iránti kereslet folyamatosan emelkedik a hazai kiskereskedelmi forgalomban (hipermarketek, szupermarketek és diszkontok összességében): eladási értéke 2022 és 2024 között 39%-kal nőtt, elérve a 5,9 milliárd forintot.

„Sokáig a biobébiétel előállítás alapanyag igénye ösztönözte a termelők öko átállását. Azonban nem lehet minden termelő biobébiétel beszállító. A szupermarketekben drogériákban és diszkont áruházakban, vagy a dinamikusan fejlődő e-kereskedelemben való megjelenés adhat további lehetőséget a hazai termékértékesítésre, ehhez azonban megfelelő alapanyag mennyiségre, feldolgozottságra és szervezeti összefogásra lenne szükség az ágazaton belül.
Az export piacok kitettsége és a tarthatatlan árverseny ugyancsak arra kényszerítheti a termelőket, hogy a magasabb feldolgozottsági szint és a hazai piac felé forduljanak. Kutatóintézetünk az agrárgazdasági összefüggések feltárásával, a piaci tendenciák elemzésével járul hozzá ezekhez a trendekhez.” – mondta el Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.


