Az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett, ami az ezredfordulóra mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zsugorodott, azóta pedig még tovább csökkent a termőterület - mutatott rá Apáti Ferenc.
Hozzátette, a megmaradt málnatermő terület kis része fagyasztóipari igényeket elégít és hűtőipari vállalkozások művelésében van, a másik hányadán frisspiaci árut termelnek.
Rámutatott, hogy a magyar málna fagyasztóipari hasznosítása jelenleg a megszűnés határán áll, mivel Lengyelországból és Szerbiából olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, amely mostanra a 120 ezer tonna körüli termésével a magyar termelés százszorosára nőtte ki magát.
Az alelnök szerint a magyar málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulásának hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint az erősebb szerb és lengyel versenytársak, akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak (elsősorban a lengyelek) és olcsóbb munkaerejüknek (a szerbek) köszönhetik. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is, mivel a málna a legmunkaerő-igényesebb kultúrák közé tartozik, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként.
Kitért arra is, hogy az Európai Unióban (EU) Lengyelország termeli a legtöbb málnát, a világ termelési ranglistáján pedig Oroszország után a második helyet foglalja el. A világ termelésének 21 százalékát, az unió termelésének több mint 70 százalékát adja. Lengyelországban a málna termelése körülbelül 30 ezer hektáron folyik, a termésmennyiség évente 110-120 ezer tonna körül alakul.
Mindeközben: Tiltakoznak a szerbiai málnatermesztők
az alacsony felvásárlási ár miatt,
felháborodásuk jeléül lezárták a Szerbiát Montenegróval összekötő legfőbb útvonalat. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfői beszámolója szerint a több száz málnatermesztő már harmadik napja tartja zárlat alatt a Montenegróba vezető utat, és egyelőre nem szándékozik felhagyni a tiltakozással. A tüntetés miatt a montenegrói tengerpartra tartók, illetve a nyaralásról hazatérők fennakadásokra számíthatnak az utakon.
A termesztők azt követelik, hogy a málna jelenlegi kilogrammonkénti 160 dináros (432 forint) árát emeljék meg 180 dinárra (486 forint), és a kormány garantálja azt, hogy a gyümölcsöt ennél kisebb összegért ne lehessen értékesíteni. Tavaly az átlagos felvásárlási ár 145 dinár (391,5 forint) volt.
A tiltakozóknak Branislav Nedimovic földművelésügyi miniszter azt üzente, nem a minisztérium szabja meg az árakat. Ana Brnabic miniszterelnök pedig kijelentette: a málna alacsony felvásárlási ára minden évben felháborodást kelt a termesztők körében, viszont a kormány addig nem tárgyal velük, amíg fel nem szabadítják a szomszédos országba vezető útvonalat.
A kormányfő rámutatott, hogy a málna árát a kereslet és a kínálat határozza meg, és ha a kormány jótállna azért, hogy a bogyós gyümölcs ára nem mehet egy bizonyos összeg alá, akkor a jövőben minden más termesztő, tenyésztő, kézműves vagy iparos is hasonló követelésekkel állhatna elő.
Szerbia a régió legnagyobb málnatermesztő országa, 2017-ben összesen több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek a nyugat-balkáni országban, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették.
