A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a málna – ilyenkor, július elején sokak asztalára kerül friss, illatos formájában. Ám míg a fogyasztók örömmel válogatják a piacon, kevesen tudják, milyen komoly kihívásokkal néznek szembe a hazai málnatermesztők.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza, részben az öntözési problémákkal és a technológiai elmaradással magyarázhatók. Erre a súlyos helyzetre keresnek megoldást a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói, akik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával közösen dolgoznak egy innovatív megközelítésen: a fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszerek alkalmazásán.
Fertődön már több mint 7 éve zajlik agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet, amelynek eredményei és a vizuális tapasztalatok is igazolták az ún. vegyes kultúra termesztésének sikerességét. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban elengedhetetlen. Erről Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója számolt be.
„Napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. Fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul. A légköri szárazság és az erős napfény hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, levél- és gyümölcsperzselődést, napégést okoz. Az adaptációhoz már kevés a nemesítési lehetőségek kiaknázása, a növények árnyékolására, kedvezőbb mikroklíma kialakítására van szükség. Ennek egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés” – mondta a szakember.
Nemzetközi figyelem a magyar agrárerdészeti technológiára
A magyarországi agrárerdészeti bogyóstermesztési kísérletek kedvező eredményei nemzetközi érdeklődést váltottak ki: a Soproni Egyetem és a MATE kutatói a ClimaPannonia projekt keretében vizsgálják tovább a fás növényekkel kombinált rendszerek hatékonyságát. A cél a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, fenntartható mezőgazdasági modellek kidolgozása, amelyek javítják a mikroklímát, mérséklik a talajpárolgást és segítenek fenntartani a termésminőséget. A kutatásban szerbiai partnerek is részt vesznek, így a modell régiós alkalmazhatóságát is értékelik.
