Ezt elősegítendő jött létre a NielsenIQ legfrissebb, szindikált, országosan reprezentatív fogyasztói tanulmánya, a Fókuszban a fenntarthatóság. Az eredményekből kiderül, miként gondolkodik a fenntarthatóságról a magyar lakosság, és ez mennyiben hat ki a hétköznapok során meg hozott döntéseikre. A NielsenIQ ugyanezen szempontok mentén tavaly is végzett kutatást, így nemcsak a jelenlegi trendekről kaphatunk átfogó képet, de visszanyúlhatunk a tavalyi adatokhoz is, hogy azok tükrében egy még inkább holisztikus és sokatmondó információcsokor tárulhasson elénk.
FOGYASZTÓI VISZONY A KÖRNYEZETHEZ ÉS ANNAK VÉDELMÉHEZ
Csakúgy, mint 2020-ban, az idei eredmények is azt mutatják, hogy a környezet és a környezetvédelem továbbra sem szít erős érzelmeket a magyar lakosságban, a többség inkább neutrálisan fordul e tényezők felé. A hazai fogyasztók zöme semlegesnek bizonyult a környezettel kapcsolatos hírek nyomon követése vagy a természet állapota miatti aggodalom tekintetében. Szembetűnő ugyanakkor, hogy a „semlegesek” aránya 2020-hoz képest jelentősen csökkent.
Nagy kérdés még, hogy a teljes felnőtt lakosságot tekintve egyáltalán milyen arányban vannak azok, akik hallottak már a fenntarthatóság fogalmáról. Nos, az ilyen emberek száma is gyarapodott, sőt, szignifikánsan emelkedett a tavalyi rátához képest (amikor is minden második fogyasztó állította azt, hogy hallott már a fogalomról).
A legtöbb válaszadó fontosnak találja a fenntarthatóságot és a fenntartható gazdaságot. Ám továbbra is alacsony (bár növekvő) az elköteleződés a rendszeres cselekvésre: átlagosan három-négy, a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatba hozható tevékenység épült be a háztartások mindennapi rutinjába. Ezek között a szelektív hulladékgyűjtés, a csapok elzárása, valamint a saját bevásárlótáska használata bizonyult a legjellemzőbb környezetbarát szokásnak.
És hogy a környezet védelme, a környezetkímélés felelőssége kinek a vállát nyomja leginkább: amegkérdezettek fele a „sok kicsi sokra megy” álláspontot képviseli, szerintük a környezetkímélés mindannyiunk közös felelőssége (ugyanakkor, ahogy a fenti adatokból látszik, tettek szintjén az egyéni hozzájárulás még viszonylag keveseknél valósul meg). Emellett azonban a korábbiakkal összevetve szembetűnően megnőtt azok aránya, akik az államokra, kormányokra és gazdasági uniókra helyezik a felelősség súlyát.
KÖRNYEZETVÉDELMI SPEKTRUM: FOGYASZTÓI CSOPORTOK
A NielsenIQ tanulmányából többféle, a környezettel kapcsolatos attitűd és viselkedés rajzolódik ki, amelyek alapján négy fogyasztói csoportot határoztunk meg.
Aktív elkötelezettek: Aktívan figyelemmel kísérik a környezetvédelemhez kötődő híreket, és
aggódnak a természet állapota miatt. Ők azok, akik igazán a tettek szintjére emelik vélekedéseiket, és a hazai átlagnál jelentősen nagyobb mértékben cselekednek a fenntarthatóságért.
Ígéretes kezdők: Valamelyest nyomon követik a releváns eseményeket, és bizonyos mértékben tesznek is a fenntarthatóságért. Csekélyebbek a környezettel kapcsolatos érzéseik, ugyanakkor minden jel arra utal, hogy elindultak az úton: idővel aktív elkötelezetteké válhatnak.
Hencegők: Úgy tűnhet, hogy rendkívül aggasztja őket a környezet állapota, és rendszeresen tájékozódnak is, ám ez csupán a látszat: semmilyen rendszeres, a környezet védelmét szolgáló tevékenység nem jelenik meg
a napi rutinjukban.
Passzívak: Ez a csoport tulajdonképpen nem érdekelt a témában, minden környezetvédelemhez kapcsolódó faktor hidegen hagyja őket. Hétköznapjaikban szinte egyáltalán nem jelenik meg környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység.
A fogyasztók e négy csoportja természetesen örökös átrendeződés alatt van, az egyes szegmensek közti átjárás pedig nem példa nélküli– gondoljunk csak az ígéretes kezdők törekvéseire, hogy aktív elkötelezetteké váljanak.
A NielsenIQ kutatásának eredményeiből tehát már első ránézésre az az alapvető következtetés vonható le, hogy a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez kapcsolódó fogyasztói attitűd, valamint a cselekvésbéli mintázatok - akár a mindennapokról, akár az általános vásárlási szokásokról van szó – folyamatosan változnak és formálódnak. Ennélfogva a kiskereskedelemben kiemelten fontos, hogy a piaci szereplők szem előtt tartsák ezeket a változékony trendeket s azoknak megfelelően alakítsák saját portfóliójukat is, megtéve így a jövőbeli siker felé vezető következő lépéseket.
Ha kíváncsi arra, hogyan alakult és hogyan változott ezen csoportok aránya a lakosságon belül, hogyan jellemezhetők az egyes csoportok a demográfiai tulajdonságok mentén, mely tevékenységek épültek a mindennapjaikba, és ez hogyan változott tavaly óta, melyik termékkategóriák esetében fontos a fenntarthatóság, milyen márkákat tartanak „fenntarthatónak”, keresse a NielsenIQ Fókuszban a fenntarthatóság című tanulmányát.
