Vacsorára az egyik legegészségesebb proteinforrásként a frissen elkészített lazac kiváló választás lehet. Amellett, hogy ízletes, pompás elegye az egészséges zsíroknak, melyek közül érdemes kiemelni például az omega-3 zsírsavat is.

A lazacok iránti kereslet lendületes emelkedése miatt a kiskereskedelemben és a vendéglátóhelyeken többnyire nem vadonból begyűjtött, hanem tenyésztett halhoz lehet hozzájutni. A tenyésztett lazac nevelését az óceánban hálóval elkerített területeken, vagy a szárazföldön medencékben tudják megoldani. A módszer előnye, hogy olcsó, és megóvja a vadon élő állományt. Hátránya a talán kicsit kevésbé ízletes és rózsaszín halhús.

A termelőket ugyanakkor immár célba vette egy új fenyegetés, amely már most évi milliárd dolláros veszteséget okoz a szektornak.

Ez a fenyegetés, a lazacok esküdt ellensége: a tengeri tetű.

Ezek a kis rosszfiúk rátapadnak a lazacokra, és addig esznek belőlük, mígnem a hal emberek számára elfogyaszthatatlanná válik. A tengeri tetvek természetesen nem most kerültek a képbe, ám a terjedelmes tengeren összességében nem annyira veszélyesek. A tenyésztett lazacok viszont sűrűn lakott élőhellyel rendelkeznek, ahol könnyebben kialakulhat a fertőzés.

Régebben a halakat rovarirtókkal etették a tetvek távoltartásához, ám ezek lassan a szernek ellenálló törzseket hoztak létre.

A termelők több különböző szögből közelítik meg a problémát.

– a lazacokat összeköltöztetik tengeritetű-evő gombákkal vagy egyéb halakkal.

– speciálisan kialakított forró fürdőhelyeket építenek a tetvek eltávolításához.

– víz alatti lézereket alkalmaznak.

– tetűrezisztens, genetikailag módosított lazacot próbálnak kitenyészteni.

Sajnos, idáig az egyik módszer sem bizonyult kellően rentábilisnak vagy olcsónak az alkalmazásához.

Az árak pedig közben csak nőnek, és nőnek…